Közelgő határidők a kiskereskedelmi adó és az élelmiszerlánc-felügyeleti díj tekintetében

A következő hetekben több közteher kapcsán is fontos bevallási és megfelelési szempontokra érdemes kiemelt figyelmet fordítani. A kiskereskedelmi adó, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti díj szabályai egyaránt tartalmaznak olyan gyakorlati kihívásokat, amelyek érdemben befolyásolhatják az érintett társaságok kötelezettségeit.

Kiskereskedelmi adó

Közeleg a kiskereskedelmi adó bevallásának határideje, amely – tekintettel arra, hogy az eredeti, május 31-i határidő vasárnapra esik – június 1-jén esedékes. A bevallás benyújtása előtt különösen fontos áttekinteni a 2025-től hatályos szabályváltozásokat, valamint a bevallási nyomtatvány használatával összefüggő gyakorlati tapasztalatokat is.

Platformok, mint a kiskereskedelmi adó alanyai

A 2025-ös adóévtől a platformok is a kiskereskedelmi adó alanyaivá váltak, mely következtében az adófizetési kötelezettség immár az összes, platformon keresztül végzett kiskereskedelmi értékesítésre kiterjed.

A változás következtében az online platformokat működtető társaságoknak kiemelt figyelmet szükséges fordítaniuk az adóalap helyes meghatározására, a bevallási kötelezettség megfelelő teljesítésére, valamint az adóelőleg pontos megállapítására. A jogszabályi megfelelés jelentőségét tovább növeli, hogy a platformok, mint kiskereskedelmi szereplők a NAV idei ellenőrzési fókuszába is bekerültek. Ennek megfelelően az érintett adózók számára különösen fontos a bevallások szakmai megalapozottsága, illetve az alkalmazott számítások megfelelő alátámasztása és dokumentálása.

Ugyanakkor a platformon keresztül értékesítők sem dőlhetnek hátra, amennyiben ugyanis az általuk értékesítésre igénybe vett platformszolgáltató nem teljesíti a kiskereskedelmi adóval kapcsolatos bevallási és fizetési kötelezettségét, úgy e kötelezettség a platformon keresztül értékesítő társaságokra hárulhat. Ebből kifolyólag ezen társaságoknak is célszerű felülvizsgálniuk folyamataikat, és egyeztetniük szolgáltatóikkal az esetleges adókötelezettség elkerülése érdekében.

Gyakorlati probléma a bevallási nyomtatvány kapcsán

A 2025. évre vonatkozó kiskereskedelmi adóbevallás kitöltése során gyakorlati nehézséget jelenthet a jelenlegi bevallási nyomtatvány működése.

Tapasztalataink szerint amennyiben a nyomtatvány megfelelő sorában csökkentő tétel kerül feltüntetésre – például a külföldön átadott áru értékesítéséből származó bevételhez kapcsolódóan –, a program bár a fizetendő adó összegét megfelelően számolja ki, ugyanakkor a (C) blokkban, az adóelőleg meghatározásakor a rendszer ezeket a csökkentő tételeket nem veszi figyelembe.

A 2025. évre vonatkozó kiskereskedelmi adóbevallás kitöltése során gyakorlati nehézséget jelenthet tehát a jelenlegi bevallási nyomtatvány működése.

A kiskereskedelmi adóval kapcsolatos idei bevallási időszakban nemcsak a jogszabályi változások, hanem a bevallási nyomtatvány működéséből adódó technikai kockázatok is fokozott körültekintést igényelnek. A platformüzemeltetők és a platformon keresztül értékesítő társaságok számára pedig különösen fontos a bevallások és az adóelőleg-számítások előzetes szakmai felülvizsgálata.

Élelmiszerlánc-felügyeleti díj

Ahogyan a kiskereskedelmi adó esetében, úgy az élelmiszerlánc-felügyeleti díjnál is fontos határidő közeleg: a 2025-ös időszakra vonatkozó bevallást az érintett társaságoknak 2026. június 1-jéig kell benyújtaniuk.

Az idei évben a kötelezettségre azért is érdemes kiemelt figyelmet fordítani, mert a korábbi gyakorlathoz képest az eljárás rendje is megváltozott: a bevallást az ELMDIJ nyomtatványon, az ONYA felületen kell benyújtani a NAV részére, és a díjat is a NAV erre szolgáló számlájára kell megfizetni. A változás jelentőségét tovább erősíti, hogy a NÉBIH-től átvett terület a NAV 2026-os ellenőrzési fókuszában is megjelenik.

Érintett vállalkozások

A szabályozás célja az élelmiszerláncban a végső fogyasztók védelme, ezért az érintetti kör szélesebb lehet, mint azt sok vállalkozás elsőre gondolná. A kötelezettség nem kizárólag a klasszikus élelmiszeripari szereplőket érintheti, hanem azokat a vállalkozásokat is, amelyek az élelmiszerláncban forgalmazási, tárolási vagy szállítási tevékenységet végeznek. Emiatt a futár- és házhozszállítási szolgáltatóknak is indokolt felülvizsgálniuk, hogy tevékenységük alapján az élelmiszerlánc szereplőjének minősülnek-e.

A díjalap meghatározása

A felügyeleti díj alapja főszabály szerint a díjköteles tevékenységből származó előző évi nettó árbevétel. A gyakorlatban ezért különösen fontos annak pontos meghatározása, hogy a társaság mely tevékenységei tartoznak a szabályozás hatálya alá, és ezekből milyen árbevétel származik. A tapasztalatok alapján ez sok esetben cégcsoporton és akár egyazon társaságon belül is részletes elhatárolást igényelhet.

A föntebbiek fényében tehát, a várható hatósági fókuszra tekintettel célszerű időben felülvizsgálni:

• a társaság érintettségét,
• a díjköteles tevékenységek körét,
• az árbevétel-elkülönítés módszertanát,
• valamint a kapcsolódó nyilvántartási és azonosítási folyamatokat.

A kockázatok mérséklése és a megfelelő eljárásrend kialakítása érdekében érdemes szakértői támogatást igénybe venni a kötelezettségek pontos meghatározásához és a nyilvántartási rendszer kialakításához, felülvizsgálatához. Amennyiben kérdésük merül fel az élelmiszerlánc-felügyeleti díjjal kapcsolatban, forduljanak bizalommal a Deloitte szakértő kollégáihoz.