Korábbi hírlevelünkben – amelyben az Európai Bizottság vonatkozó jelentését dolgoztuk fel – részletesen bemutattuk az Európai Unió harmonizált áfarendszerében fennmaradó tagállami áfakulcs-eltéréseket. Az utóbbi időben azonban ismét élénk érdeklődés övezi a hazai, 27%-os általános áfakulcstól való eltérés lehetőségét egyes ügylettípusok vonatkozásában. Jelen hírlevelünkben ezért azt vizsgáljuk, hogy a hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (a továbbiakban: „HÉA-irányelv" vagy „Irányelv") milyen esetekben teszi lehetővé a kedvezményes áfakulcsok alkalmazását, ezek közül a magyar jogalkotó eddig mely lehetőségekkel élt, és hogy az Irányelv keretein belül milyen irányokban megengedett a kedvezményes adókulcsok körének módosítása.
Az áfamértékekre vonatkozó uniós szabályozás és magyar kedvezményes adókulcs-kategóriák
A HÉA-irányelv főszabály szerint az alábbi adókulcs-kategóriákat különbözteti meg:
Az Irányelv ezen kereteivel összhangban a magyar jogalkotó az általános, 27%-os adókulcs mellett a főszabály szerinti kedvezményes adókulcs-kategóriákat is bevezette: a hazai szabályozás így három kedvezményes fő adókulcs-csoportot különböztet meg – a 18%-os és az 5%-os csökkentett adókulcsot, valamint a levonási joggal járó adómentességet.
E kategóriákba jelenleg az alábbi termékek és szolgáltatások tartoznak a hatályos magyar jogszabályok szerint:
18%-os adókulcs
5%-os adókulcs
Ezen felül jelenleg kizárólag a napilapokra alkalmazandó a levonási joggal járó 0%-os adókulcs.
Ugyanakkor jogalkotási folyamatban van a levonási joggal járó 0%-os adókulcs bevezetése a vényköteles gyógyszerek tekintetében is, melyről bővebben korábbi hírlevelünkben írtunk. Emellett előkészítés alatt áll egy olyan jogszabály-módosítás is, amely az 5%-os adókulcs alkalmazását tenné lehetővé a tűzifa értékesítésére.
Az Irányelv III. melléklete – a 2022/542/EU tanácsi irányelvvel bevezetett, 2025. január 1-jétől alkalmazandó reformokat is figyelembe véve – összesen 32 olyan termék- és szolgáltatáskategóriát sorol fel, amelyek tekintetében a tagállamok kedvezményes adókulcsot alkalmazhatnak. E kategóriák közül 24 esetében legalább 5%-os kedvezményes adókulcs alkalmazása engedélyezett, míg további 7, speciális kategóriában akár 5% alatti adókulcs vagy adólevonási joggal járó 0%-os adókulcs bevezetésére is lehetőségük van a tagállamoknak.
Európai trendek és lehetséges bővítési irányok
A kedvezményes adókulcs alá eső kategóriák esetleges bővítésekor érdemes megvizsgálni, hogy az uniós tagállamok az irányelv nyújtotta mozgásteret milyen területeken és milyen irányban használják ki jelenleg is. Az alábbiakban a két legmarkánsabb trendet – a zöldgazdasági ösztönzőket, illetve a szociális és jóléti célú bővítéseket – tekintjük át.
1. Fenntarthatóság
Megújuló energia és energetikai beruházások
A 2022-es irányelvi reform egyik legjelentősebb újítása, hogy a tagállamoknak lehetőségük nyílt a szolárpanelek telepítéséhez és az energiahatékony rendszerekhez kapcsolódó termékek és szolgáltatások kedvezményes adókezelésére. Egyes tagállamok ennek megfelelően az áfarendszerbe beépített kedvezményeket az uniós klíma- és energiapolitikai célokkal összhangban, célzott, zöld ösztönzőként alkalmazzák.
Tömegközlekedés
A menetrendszerinti személyszállítás kedvezményes adókulcsára szintén vannak példák az Európai Unióban. Ezen ösztönzés logikája kettős: egyfelől csökkenti a kapcsolódó fogyasztói terheket, ezáltal a személygépkocsi-használattól a tömegközlekedés felé tereli a keresletet; másfelől az alacsonyabb kibocsátású közlekedési módokat általánosan is támogatja.
2. Szociális és jóléti célú kategóriák
Élelmiszerek
Az Irányelv III. melléklete széles mozgásteret biztosít az élelmiszerekre vonatkozó kedvezményes adókulcsok differenciált alkalmazásához, az alapvető termékektől egészen a szociálpolitikai szempontból kiemelt élelmiszer-kategóriákig. A tagállamok e lehetőséghez jellemzően a fogyasztói árak mérséklése és az alapvető, egészségpolitikai okokból támogatandó élelmiszerekhez való hozzáférés biztosítása érdekében nyúlnak.
Kulturális és szabadidős rendezvények
Az Irányelv a kulturális rendezvények és helyszínek széles körét – így a múzeumokat, mozgóképszínházakat, kiállításokat és állatkerteket – egységesen jelöli meg a kedvezményes adókulcs alkalmazhatóságának lehetséges tárgyául. Számos tagállam élt ezzel a lehetőséggel; a hazai szabályozás azonban e kedvezményt szűkebb körben alkalmazza: a kulturális kategóriában jelenleg csupán a hangszeres élőzenei szolgáltatás esik az 5%-os kedvezményes kulcs alá, az alkalmi szabadtéri zenés-táncos rendezvények belépői pedig a 18%-os csökkentett kulccsal adóznak.
Lakóingatlan
Az Irányelv a „tagállam által szociálpolitika részeként meghatározott" lakóingatlan-ügyleteket nevesíti kedvezményes adókulcsra érdemesként, e fogalmat a tagállamok azonban rugalmasan értelmezhetik. Ez az értelmezési mozgástér lehetővé teszi a kedvezményes kör kiterjesztését az újépítésen túl a lakóingatlan-felújításra, az energetikai korszerűsítésre, illetve egyes bérleti ügyletekre is.
A hazai szabályozás e lehetőséggel jelenleg szűkebb körben él: 5%-os adókulcs alkalmazandó az új építésű lakóingatlanok értékesítésére – többlakásos épület esetén legfeljebb 150 m², egylakásos lakóingatlan esetén legfeljebb 300 m² összes hasznos alapterület határáig –, e kedvezmény azonban általánosan 2026. december 31-én megszűnik. Kivételt képeznek a rozsdaövezeti akcióterületeken létesített, legfeljebb 150 m²-es új lakóingatlanok, amelyekre a kedvezményes kulcs határozatlan ideig alkalmazandó.
Vendéglátás és étkeztetés
Az Irányelv „éttermi és vendéglátó-ipari szolgáltatások" fordulata is tágabb értelmezési tartományt fed le, mint a hazai szabályozásban jelenleg alkalmazott, TESZOR-kódhoz kötött „étkezőhelyi vendéglátás" tényállása. E kedvezményes körbe akár a munkahelyi étkeztetés (például kantinok koncessziós üzemeltetése) is bevonható lenne.
Energiahordozók
Továbbá 2030. január 1-jéig a földgáz értékesítése kapcsán is alkalmazható kedvezményes adókulcs az Irányelvvel összhangban, lehetőséget adva a fogyasztói árak mérséklésére.
***
A fentiek alapján megállapítható, hogy a kedvezményes áfakulcsok alkalmazása nem kizárólag a tagállamok szabad mérlegelésén alapuló gazdaságpolitikai eszköz, hanem szigorú uniós keretek között érvényesíthető lehetőség. A HÉA-irányelv részletesen meghatározza azokat a termék- és szolgáltatáskategóriákat, amelyek esetében kedvezményes adókulcs alkalmazható, továbbá azt is, hogy az általános adókulcstól való eltérés milyen mértékben és mennyi esetben megengedett.