Ugrás a fő tartalomhoz
Welcome to Deloitte

If we have selected the wrong experience for you, please change it above.

Felkészülés az új transzferár előírásokra – 5. rész

Adatbázis kutatások

Hatályba lépett a Nemzetgazdasági Minisztérium új transzferár rendelete, mely jelentős változásokat hoz a dokumentációs és adminisztratív elvárásokban. Az új rendelet célja az adminisztráció csökkentése, az adóelkerülés visszaszorítása és az ellenőrzések támogatása.  Az elmúlt években tapasztalt bírságkockázat növekedése miatt az új szabályozás ismét ráirányítja a figyelmet a transzferárazás kiemelt jelentőségére. A vállalatok számára gyakorlatilag elkerülhetetlen a jelenlegi dokumentációs gyakorlatuk átfogó felülvizsgálata és az új szabályokhoz való igazítása. Az új rendelet rendelkezései a 2026-ban kezdődő adóévektől alkalmazandóak.

Kövesse híreinket, hogy időben értesüljön a legfontosabb teendőkről és iránymutatásokról – segítünk eligazodni a változások között és felkészülni a szükséges lépésekre.

Hírsorozatunk korábbi részeiben bemutattuk a hasznossági teszttel (benefit test) kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat (LINK), a cégcsoporton belüli kommunikáció kiemelt jelentőségét (LINK), az egyszerűsített dokumentáció feltételrendszerét (LINK), valamint a funkcionális elemzéssel kapcsolatos új elvárásokat (LINK).

Az új magyar transzferár rendelet azonban nem csak a dokumentáció tartalmi elemeit érinti, hanem részletes és formalizált követelményeket állapít meg a vállalati szintű adatbázis‑kutatásokra (benchmark elemzésekre) vonatkozóan is. Bár a jogszabályban megfogalmazott elvárások nagyrészt az eddig kialakult iparági gyakorlatot és a magyar adóhatóság korábban publikált iránymutatásait tükrözik, több helyen kisebb pontosítások és szigorítások jelennek meg.

Jelen cikkben azt járjuk körül, hogy milyen szempontok mentén érdemes átgondolni az eddig alkalmazott benchmark gyakorlatot.

Az összehasonlító minta kialakítása: kik és milyen feltételekkel kerülhetnek be?

Az új rendelet rögzíti, hogy az összehasonlító mintába kizárólag független és működő társaságok vonhatók be. Ugyanakkor a jogszabály nem határozza meg részletesen, mit kell ebben az összefüggésben függetlennek tekinteni. Ez a gyakorlatban fokozott szakmai mérlegelést igényel, különösen akkor, ha a nyilvános adatbázisok nem tartalmaznak teljeskörű információt a tulajdonosi viszonyokról, vezető tisztségviselők jogosultságairól.

A pénzügyi adatok időtávját illetően főszabály szerint a vizsgált adóévet megelőző három év adatait kell figyelembe venni, és elvárás, hogy a pénzügyi információk mindegyik évre rendelkezésre álljanak. Indokolt esetben több év bevonása is lehetséges, azonban ebben az esetben is legalább három év teljes körű adatának elérhetőnek kell lennie.

A veszteséges társaságok kizárására vonatkozó szabályok szintén pontosításra kerültek: az összehasonlító mintából ki kell zárni azokat a vállalkozásokat, amelyek két egymást követő évben, vagy a figyelembe vett évek több mint felében üzemi (üzleti) tevékenység szintjén veszteséget mutatnak. A cél egyértelműen az, hogy a benchmark elemzés normál piaci körülmények között működő társaságok jövedelmezőségén alapuljon, és ne torzítsák azt – akár az egész piacot vagy csak egy egyes mintába kerülő cégeket – tartósan atipikus körülmények.

Továbbá az új rendelet előírja, hogy a szűrést elsődlegesen tevékenységi kód alapján kell elvégezni, a kulcsszavas keresés alkalmazását mellőzve. Ezt azonban ki kell egészíteni az érintett társaságok internetes honlapjainak vizsgálatával, amely segít alátámasztani a tényleges gazdasági tevékenység meghatározását.

Fokozatos bővítés a földrajzi régió tekintetében

Az egyik legnagyobb gyakorlati jelentőségű új előírás a földrajzi összehasonlíthatóság vonatkozó szabályok tisztázása és rögzítése. Belföldi tesztelt fél esetén az adatbázis‑kutatást elsődlegesen magyar társaságokra kell elvégezni. Amennyiben a minta elemszáma nem megfelelő, a szűrést fokozatosan kell kiterjeszteni:

  • először a V4 országokra,
  • majd a V4 régiót Bulgáriával, Észtországgal, Horvátországgal, Lettországgal, Litvániával, Romániával és Szlovéniával kiegészítve,
  • végső lépésként pedig az EU27 tagállamaira.

Ennek közvetlen következménye, hogy a központilag készített benchmarkok – amelyek jellemzően EU27 szinten készülnek – a jövőben várhatóan nem fognak megfelelni a magyar szabályozásnak. Bár ez az irány már korábban is a gyakorlat része volt, az új rendelet egyértelműen jogszabályi szintre emeli ezt az elvárást.

Külföldi tesztelt fél esetén a rendelet azt várja el, hogy az adatbázis‑kutatás biztosítsa a tevékenység, a földrajzi elhelyezkedés és a pénzügyi adatok tényleges összehasonlíthatóságát. Ennek megfelelően például ázsiai vagy amerikai tesztelt fél esetében európai adatbázisokra épülő elemzések alkalmazása jellemzően nem lesz elfogadott.

Mit érdemes most megtenni?

Fontos gyakorlati üzenet, hogy a 2026-ban kezdődő üzleti évektől a benchmark elemzéseket már teljes egészében az új rendelet előírásainak megfelelően kell elkészíteni. Változatlan szabály ugyanakkor, hogy új adatbázis‑kutatást alapvetően háromévente szükséges lefolytatni; a köztes években – feltéve, hogy a felek funkcionális profilja és a működési környezet érdemben nem változott – elegendő az összehasonlító mintába bevont társaságok pénzügyi adatainak frissítése.

Bár a szabályozás nem forgatja fel alapjaiban az eddigi gyakorlatot, több ponton szigorítja és formalizálja azt. Ezzel a mulasztási bírság kockázatát is a következő szintre emeli a jogszabály. A benchmark gyakorlat időben történő felülvizsgálatával ugyanakkor jelentősen csökkenthető a jövőbeni adóhatósági viták esélye.

A témával és az új transzferár rendelet egyéb gyakorlati kihívásaival hamarosan hibrid konferenciánkon is részletesen foglalkozunk – kövesse híreinket a további információkért!

Hasznosnak találja a tartalmat?

Köszönjük visszajelzését