Felkészülés az új TP változásokra – 2. rész

Hatályba lépett a Nemzetgazdasági Minisztérium új transzferár rendelete, mely jelentős változásokat hoz a dokumentációs és adminisztratív elvárásokban. Az új rendelet célja az adminisztráció csökkentése, az adóelkerülés visszaszorítása és az ellenőrzések támogatása.  Az elmúlt években tapasztalt bírságkockázat növekedése miatt az új szabályozás ismét ráirányítja a figyelmet a transzferárazás kiemelt jelentőségére. A vállalatok számára gyakorlatilag elkerülhetetlen a jelenlegi dokumentációs gyakorlatuk átfogó felülvizsgálata és az új szabályokhoz való igazítása. Az új rendelet rendelkezései a 2026-ban kezdődő adóévektől alkalmazandóak, ugyanakkor az adózók dönthetnek úgy, hogy már a 2025-ös évre is az új szabályok szerint járnak el. 

Kövesse híreinket, hogy időben értesüljön a legfontosabb teendőkről és iránymutatásokról – segítünk eligazodni a változások között és felkészülni a szükséges lépésekre.

Hírsorozatunk előző részében a hasznossági teszt (benefit test) fő tudnivalóit ismertettük, most pedig a kapcsolt vállalatok közötti információáramlás kialakításának fontosságára összpontosítunk, és bemutatjuk a legfontosabb új elemeket, amelyekre érdemes figyelni. 

Fókuszban a cégcsoporton belüli kommunikáció

Az új magyar transzferár szabályozás több ponton is jelentősen szigorítja és pontosítja a dokumentációs elvárásokat. Az egyik legfontosabb változás, hogy számos olyan adat és információ vált kötelező tartalmi elemmé, amelyet a magyar vállalkozások csak a cégcsoport más tagjaitól – jellemzően a külföldi anyavállalattól, esetleg más leányvállalatoktól – tudnak beszerezni.

Ez azt jelenti, hogy a megfelelő és határidőben elkészült transzferár dokumentáció már nem csak helyi feladat lesz, hanem csoportszintű együttműködést és gördülékeny információáramlást igényel.

Többségi befolyás – részletesebb bemutatás kötelező

A rendelet szerint már nem elegendő a kapcsolt vállalkozási viszony egyszerű rögzítése. Amennyiben a többségi befolyás közvetetten valósul meg, minden köztes személyt, társaságot és a befolyás mértékét is dokumentálni kell.

Ez különösen a nagy, több szintből álló cégcsoportok esetében jelent extra terhet, ahol akár több holdingtársaság és közbülső entitás hálózata rajzolódik ki. A kapcsolati lánc pontos feltérképezése azonban elengedhetetlen, és sok esetben csak az anyavállalat bevonásával, illetve a különböző országokban működő kapcsolt vállalatok együttműködésével lehetséges.

Szegmentált adatok és jövedelmezőségi mutatók – gyakorlati nehézségek

Az új szabályozás egyértelművé teszi, hogy a szokásos piaci árnak való megfelelést csak a konkrét, tesztelt ügyletre vonatkozó, ténylegesen realizált szegmentált pénzügyi adatok alapján lehet igazolni.

Ez a gyakorlatban több szempontból is komoly nehézséget jelenthet. Egyrészt a szegmentált adatok előállítása időigényes, összetett folyamat, amely több szervezeti egység összehangolt munkáját igényli. Másrészt a szükséges információk sok esetben nem a magyar társaságnál, hanem más kapcsolt (akár külföldi) vállalatnál érhetők el.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a szegmentált adatokat mindig annak a számviteli szabályrendszernek megfelelően kell meghatározni, amely alapján a tesztelt fél hivatalos beszámolója készül. Ez például azt jelenti, hogy ha egy magyar tesztelt fél a magyar számviteli törvény szerint állítja össze a beszámolóját, akkor nem alkalmazhatók a csoportszinten használt standardok (pl. IFRS, US GAAP).

Ne az információhiány miatt csússzon a dokumentáció

Az új rendelet várhatóan jelentős hatással lesz a vállalkozások mindennapi működésére, ezért kiemelten fontos az időben megkezdett felkészülés. A csoporton belüli hatékony és átlátható információmegosztás hiányában a transzferár‑dokumentáció könnyen hiányos vagy pontatlan lehet, ami komoly megfelelési kockázatot jelent a vállalkozás számára. Mivel számos adat és háttérinformáció csak más csoporttagoktól szerezhető be, kiemelten fontos, hogy ezeket időben kérjék be és rögzítsék, különben a szükséges adatok nem állnak majd rendelkezésre a dokumentáció határidőre történő elkészítéséhez. Ennek biztosítása a legtöbb esetben tudatos tervezést, előre egyeztetett folyamatokat és aktív csoportszintű együttműködést igényel.