EPR-kötelezettség alá tartozó gyártók várható ellenőrzései 2026-ban

A 2026. évi hulladékgazdálkodási ellenőrzési terv értelmében idén az EPR (kiterjesztett gyártói felelősség) nyilvántartásba vételi, nyilvántartás-vezetési, adatszolgáltatási és díjfizetési kötelezettségek teljesítésének átfogó vizsgálatára lehet számítani az érintett gyártóknál.

Érintett vállalkozások

A vizsgálat kiterjedhet minden olyan gyártóra, aki az alábbi tevékenységeket végzi:

• EPR-köteles termékek első belföldi értékesítése;
• adóalany által magánszemély irányába teljesített távértékesítés;
• saját célú felhasználás;
• termékek adó- vagy termékdíj-raktárból történő kivonása.

Fontos kiemelni, hogy a vizsgálat azokat a nem gyártó tevékenységet végző alanyokat is érintheti, akik külföldről szereznek be EPR-köteles termékeket, amelyeket aztán első forgalomba hozóként a magyar piacon értékesítenek, vagy saját célra felhasználnak.

Vizsgálat tárgya és lefolytatása

A hatóság elsősorban az alábbi kötelezettségek teljesítését vizsgálja, valamint azt, hogy ezen kötelezettségek teljesítése során az érintett gyártók a valóságnak megfelelő adatokat vallottak-e be.

Nyilvántartásba vételi és nyilvántartás-vezetési kötelezettség: Az EPR-kötelezettség alá tartozó gyártók az az adatszolgáltatás érdekében kötelesek az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál kérelmezni nyilvántartásba vételüket, és gondoskodni a szükséges regisztrációról a MOHU felületén. 

Nyilvántartás vezetési kötelezettség: A nyilvántartásba vételt követően a gyártók kötelesek a jogszabályoknak megfelelően nyilvántartást vezetni az EPR kötelezettség alá tartozó termék-és anyagáramaik tekintetében.

Adatszolgáltatási kötelezettség: A gyártóknak a nyilvántartásukban szereplő adatok (termék megnevezés, tömeg, 8 számjegyű KF-kód) alapján negyedévente adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteniük a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig.

A 2026-os ellenőrzési terv alapján a gyártók véletlenszerű kiválasztása mellett célzott kiválasztási szempont lehet például a korábbi adatszolgáltatásokhoz képest kiugró mennyiségi eltérést tartalmazó adatszolgáltatás, illetve az adatszolgáltatás többszöri módosítása is. 

Az ellenőrzésre sor kerülhet a gazdálkodó EPR nyilvántartásainak elektronikus úton történő bekérése útján, illetve helyszíni vizsgálat keretében is. Üzletek helyszíni ellenőrzése során a termékeken feltüntetett gyártót is megkeresheti a hatóság. 

A webáruházakon keresztüli értékesítések jelentős növekedése miatt előtérbe kerül az online kereskedelem útján forgalmazó gazdálkodók ellenőrzése, a nyilvántartásba vétel és az adatszolgáltatás kapcsán egyaránt. Az ellenőrzések további fókuszterületei lesznek az egyéni teljesítést, vevői nyilatkozatot, illetve átvállalást alkalmazó gazdálkodók, valamint az ezen jogintézményekkel érintett ügyletek.

Szankciók

Az ellenőrzésekre és az esetleges jogkövetkezményekre idén azért is érdemes kiemelt figyelmet fordítani, mivel a 2025 júliusától hatályos EPR‑szankciórendszer már egyértelműen meghatározza a bírságok feltételeit és rögzítette a konkrét bírságtételeket is. Így többek között valótlan adatszolgáltatás esetén, ha a gyártó a díjat a valósnál alacsonyabb körforgásos termékmennyiség után fizeti meg, a bírság a valós és az adatszolgáltatásban szereplő mennyiség különbségének, valamint az adott termékáramra irányadó EPR díjtétel felének szorzata.

A szankciók elkerülése érdekében érdemes szakértők segítségét kérni a kötelezettségek megállapításához és a megfelelő nyilvántartási rendszer kialakításához. Amennyiben kérdésük merülne fel a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel kapcsolatban, keressék a Deloitte szakértő kollégáit bizalommal.