Adó és egyéb kötelezettségek alakulása a veszélyhelyzet megszűnésével

A 2020-ban kezdődő koronavírus-járvány, valamint a 2022-ben Ukrajna területén kirobbant fegyveres konfliktus, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében számos adózást is érintő veszélyhelyzeti rendelet született az elmúlt években. A 424/2022. kormányrendelet értelmében jelenleg fennálló veszélyhelyzet és azzal együtt több, a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelet azonban - a jelenlegi szabályozás szerint - a veszélyhelyzet megszűnésével, 2026. május 14-ére hatályukat vesztenék.

Tekintettel az érintett rendeletek számosságára, a veszélyhelyzet és vele együtt a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendeletek esetleges átmeneti szabályozás nélküli hatályvesztése kihívások elé állíthatja az adózókat. Az országgyűlés alakuló ülésének napirendjére tett javaslat alapján ugyanakkor felmerül, hogy törvényi szintre emelik a veszélyhelyzeti rendeleteket.

Ezzel kapcsolatosan az alábbiakban összegyűjtöttük azokat a legfontosabb, adózást és egyéb fizetési, valamint árszabási kötelezettségeket érintő változásokat, amelyekre a veszélyhelyzet kivezetése kapcsán a társaságoknak kiemelt figyelmet érdemes fordítaniuk.

Az alábbi összefoglaló a jelenleg hatályos szabályok alapján készült. A táblázatban adónemenként és témakörönként gyűjtöttük össze az egyes rendeletekkel bevezetett intézkedéseket, azok hatályát, valamint a veszélyhelyzet megszűnését követően jelenleg feltételezett jogi státuszukat. Továbbá röviden is ismertetjük az egyes rendeletek által bevezetett, a veszélyhelyzethez kapcsolódó módosításokat.

       I.          Adókötelezettségek veszélyhelyzet alatti szabályozása

• Személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó

A 10/2026. (I. 30.) Kormányrendelet alapján visszamenőleg, 2026. január 1-től módosulnak bizonyos reprezentációs célú juttatásokat, valamint üzleti ajándékként, reprezentáció vagy adóköteles vendéglátás keretében, illetve csekély értékű ajándékként átadott termékeket terhelő személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó kötelezettségek. Az éttermi reprezentációval kapcsolatos adószabályok részleteit itt ismerhetik meg.

• Kisvállalati adó

Ugyancsak a 10/2026. (I. 30.) Kormányrendelet értelmében a veszélyhelyzet kivezetéséig a felszolgálási díj nem minősül a Katv. (2012. évi CXLVII. törvény) szerinti személyi jellegű kifizetésnek.

• Helyi iparűzési adó

A 34/2026. (II. 26.) Korm. rendelet célja, hogy a gazdasági társaságok szerkezeti átalakulásával (leválásával) a jogelőd és a jogutód adóalany(ok) helyi iparűzési adóelőleg-fizetési kötelezettségében esetlegesen jelentkező időbeli átrendeződés minél kevésbé befolyásolja a helyi önkormányzatok likviditási pozícióját, így feladatellátásuk a veszélyhelyzet ideje alatt is folyamatos és kiszámítható legyen.

A rendelet értelmében:

1. leválás esetén a jogutód a Htv. 41. § (1) bekezdése szerinti adóelőleg-bejelentési kötelezettségét a soron következő adóelőleg-részletének esedékessége napját megelőző 15. napig teljesítheti, a bejelentési kötelezettséget akár a jogelőd is teljesítheti.
2. A Htv. 41. § (6) bekezdésétől eltérően az adóelőleg-részleteket nem a várható adó időarányos összege alapján kell megállapítani, hanem a jogelőd nyilatkozata alapján az önkormányzati adóhatóság annak megfelelően módosítja a jogelőd tárgyévet megelőző évben kezdődő előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletét a nyilatkozatban megjelölt éves összeg 50 százalékára, továbbá a nyilatkozatban megjelölt éves adó 50 százalékát írja elő a tárgyévben kezdődő előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg részleteiként, illetve a nyilatkozatban megjelölt éves adó 50 százalékára módosítja a már előírt adóelőleg-részleteket. A jogelőd nyilatkozata bevallásnak minősül.
3. A jogelőd továbbá rendelkezhet arról, hogy az adószámláján nyilvántartott túlfizetés a jogutód számlájára átvezetésre kerüljön, amely átvezetett összeg a jogutód befizetésének minősülne.

• Idegenforgalmi adó

87/2022. (III. 7.) Kormányrendelet szabályozása alapján, a veszélyhelyzet ideje alatt nem minősül idegenforgalmi adókötelezettnek az a magánszemély, aki Ukrajna területéről 2022. február 24-én vagy azt követően érkezett Magyarországra, és az érkezését megelőzően jogszerűen tartózkodott Ukrajna területén.

•  Jövedéki adó

A 51/2026. (III. 9.) Kormányrendelet szabályozza a jövedéki adó mértékét a benzin, gázolaj és egyéb kőolajtermékek esetében a veszélyhelyzet időtartama alatt.

Továbbá a 93/2023. (III. 29.) Kormányrendelet értelmében egyes felszámolási eljárási szabályok is módosulnak.

• Reklámadó

A reklámadó 2026. július 1-jével történő visszatérésének kérdése ismét a figyelem középpontjába került egy friss kormányrendelet (87/2026. (IV. 23.)) megjelenésével. Bár az új szabályozás első ránézésre a kötelezettségek további felfüggesztését vetíti előre, annak tényleges hatása, ahogy az korábbi megjelenésünkben itt is említettük jelenleg bizonytalan, és több tényezőtől is függ.

• Energiaellátók januári különadója

Habár a naptári adóévet alkalmazó energiaellátók 2026. március 31.-éig már kötelesek voltak megfizetni a januári rezsistoppal egyidejűleg bevezetett, a veszélyhelyzettel összefüggő különadót, tekintettel arra, hogy a kötelezettséget a 2026-os adóév harmadik hónapjának végéig meg kellett fizetni, a veszélyhelyzeti rendelkezések hatályvesztése következtében kérdéses, hogy azon táraságok, akiknek az adóéve a naptáritól eltérő, és az a veszélyhelyzet kivezetése után kezdődik, vagy a fizetési kötelezettség esne a veszélyhelyzet megszűnése utánra szintén kötelesek lesznek-e a különadó fizetésre.

• Extraprofit adó

A 197/2022. (VI. 4.) Kormányrendelet a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, valamint kőolajtermék-előállítók különadó-fizetési kötelezettségéről rendelkezett, amely szabályozást időközben törvényi szintre emelték. Az extraprofit adóról szóló 2025. évi LIV. törvény előírja, hogy a meghatározott törvények hatálya alá tartozó hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások és kőolajtermék-előállítók a 2025-ben és 2026-ban kezdődő adóévekre különadó megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezettek. Tekintve, hogy ez a kötelezettség törvényi szinten rögzítésre került, a veszélyhelyzet megszűnése annak alkalmazását közvetlenül nem fogja érinteni.

A 358/2025. (XI. 13.) Kormányrendelet értelmében az Extraprofit adó törvényben foglaltaktól eltérően a 2026-ban kezdődő adóévben a különadó mértéke az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 10 százalék (a törvény által előírt 8 % helyett), az e feletti összegre 30 százalék (a törvény szerinti 20 % helyett).

Tekintettel arra, hogy a 358/2025. (XI. 13.) Kormányrendeletben foglalt módosításokat még nem emelték törvényi szintre, a veszélyhelyzet megszűnésére tekintettel az esedékes különadó összegének megállapítása kérdéseket vethet fel az adózók körében.

     II.          Egyéb díjak és kötelezettségek veszélyhelyzet alatti szabályozása

• Turizmusfejlesztési hozzájárulás

A 10/2026. (I. 30.) Kormányrendelet rendelkezései szerint a veszélyhelyzet időtartama alatt a cukrászdákat terhelő turizmusfejlesztési hozzájárulás mértéke 2%-ra csökkent, a vendéglátással kapcsolatos szolgáltatásaik vonatkozásában.

• Szolidaritási hozzájárulás

A 15/2026. (II. 3.) Kormányrendelet rendelkezései szerint egyes önkormányzatok szolidaritási hozzájárulás megfizetésére kötelezettek, amelynek 2023., 2024. és 2025. évekre vonatkozó összegét a rendelet visszamenőlegesen határozza meg.

A következő évekre vonatkozóan a rendelet nem ír elő szolidaritási hozzájárulás-fizetési kötelezettséget sem ezen, sem más önkormányzatok számára, így a veszélyhelyzet megszűnését követően ilyen típusú teherrel várhatóan nem kell számolni.

•   Védett üzemanyagár

A veszélyezettre való tekintettel ismételten bevezetésre kerültek a védett kis- és nagykereskedelmi üzemanyagárak a hazai benzinkutakon

Annak érdekében, hogy a veszélyhelyzet megszűnése után is garantált legyen az üzemanyag mérsékelt árának megtartása, a 2026. április 17-én benyújtott törvényjavaslat alapján a Kormány a védett üzemanyagár intézményét törvényi szintre emelné, azonban a kérdésben egyelőre még nem született döntés.

• Drogériai termékek és élelmiszerárak szabályozása

A veszélyhelyzetre való tekintettel már 2025 folyamán szabályozásra került a drogériai és élelmiszeripari termékekre alkalmazott árrés mértéke. A veszélyhelyzet megszűnésével azonban már ez a megkötés is hatályát veszti ami egyes termékek tekintetében ármozgást eredményezhet.

    III.          Már törvényi szintre emelkedett rendelkezések

A teljesség igénye nélkül, azonban az egyes rendelkezések jelentőségére tekintettel felhívjuk a figyelmet arra, hogy számos rendeleti szabályozás már a veszélyhelyzet fennállása alatt törvényi szintre emelkedett.

•  Mulasztási bírság

A veszélyhelyzeti rendeletben foglaltakat átemelve az általános mulasztási bírság mértéke természetes személy adózó esetén legfeljebb 400 000 forint, nem természetes személy adózó esetén pedig legfeljebb 1 000 000 forint lehet.

Továbbá a foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó szabályok, illetve a számla- és nyugtakibocsátási kötelezettség, valamint az iratmegőrzési kötelezettség szabályainak megsértése esetén az adózó legfeljebb 2 000 000 forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

• Kiegészítő bányajáradék

A 404/2021. (VII. 8.) Kormányrendelet a gazdaság újraindítása érdekében fizetendő kiegészítő bányajáradék megfizetéséről rendelkezett, amelyet a 2025. évi L. törvény törvényi szintre emelt. Ennek megfelelően a kiegészítő bányajáradékra vonatkozó szabályozások várhatóan 2026. december 31-ig hatályban maradnak. Tekintettel arra, hogy ez a kötelezettség törvényi szintre emelkedett, a veszélyhelyzet megszűnése nem lesz rá közvetlen hatással, kizárólag a fizetési kötelezettség teljesítésének időbeli kitolódására kívánjuk felhívni a társaságok figyelmét.

                                                   ***

Amennyiben további változások történnek a veszélyhelyzet kivezetése és az ezáltal érintett rendeletek kérdésben, úgy Ügyfeleinket tájékoztatni fogjuk.