Új eljárási szabályok, új illetékességi rend: változások a NAV gyakorlatában
Az állami adó- és vámhatóság illetékességét érintő változások
2025. április 18-tól az e-pénztárgép és a vevői alkalmazás forgalmazását a Központi Irányítás engedélyezi.
Az üzemanyagtöltő állomáson forgalmazott folyékony motorhajtóanyagok esetében a piacfelügyeleti hatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság vármegyei igazgatóságai látják el, azonban a helyszíni ellenőrzéseket a Bevetési Igazgatóság végzi, illetve az ezt követő hatósági eljárást pedig a Szakértői Intézet folytatja le.
Adategyeztetési eljárás és az azt követő hatósági eljárás lefolytatására
- a KAVIG különös hatásköri szabályai alá tartozó adózók vonatkozásában – egy két kivételtől eltekintve – a KAVIG jogosult
- egyéb esetekben bármelyik vármegyei igazgatóság eljárhat.
Az adategyeztetési eljárás során ezen igazgatóságok felhívására az adózó köteles a felhívásban megjelölt adatok közötti eltérést tisztázni és a felhívás kézbesítésétől számított 15 napon belül, az erre a célra rendszeresített elektronikus felületen az adategyeztetést elvégezni.
A KAVIG különös hatáskörébe tartozó adózók közül többek között
- a Magyarország területén székhellyel, telephellyel, lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy adóügyében
- a fióktelepnek nem minősülő telephelyen gazdasági tevékenységet folytató külföldi vállalkozás adóügyében
megindított jogkövetési vizsgálat általános megbízólevéllel való lefolytatására – a KAVIG mellett – 2025. szeptember 1-jétól bármelyik vármegyei igazgatóság is jogosult, azonban a jogkövetési vizsgálatot követő hatósági eljárást már csak a KAVIG folytathatja le.
A szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatos jogkövetési vizsgálat lefolytatására – a KAVIG hatáskörébe tartozó adózók kivételével – az általános szabályok szerint illetékes igazgatóság mellett a NAV Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága, Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatósága és Fejér Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága is jogosult a hozzájuk rendelt közigazgatási egységek határain belül. Ezen igazgatóságok ellenőrizhetik, hogy az adózó eleget tett-e a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének, továbbá ellenőrizhetik e nyilvántartásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmát, hitelességét. A jogkövetési vizsgálat kiterjedhet tovább a vizsgált gazdasági eseményekkel összefüggő adatok, tények, körülmények, iratok, nyilvántartások – fődokumentum, helyi dokumentum, továbbá minden egyéb dokumentum – vizsgálatára, amely az adózó jogszabályban foglalt kötelezettségének teljesítését és azok valódiságát alátámasztja.
Eljárási jogszabályváltozások
Az eljárási jogszabályváltozások közül a legjelentősebb, hogy az állandó meghatalmazások adásának folyamata két lépcsőssé vált. Amennyiben az adózó az adóhatóság előtti képviseletre állandó meghatalmazást kíván adni számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság részére úgy először az UJEGYKE formanyomtatványon a két cég közötti állandó meghatalmazotti kapcsolatot szükséges bejelenteni az állami adó- és vámhatóság részére. Ezt követően a meghatalmazott társaság elektronikus űrlapon vagy az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen jelölheti ki és hagyhatja jóvá, hogy mely szervezeti képviselője, foglalkoztatottja vagy tagja járhat el a képviselt adózó ügyében. Az UJEGYKE formanyomtatvány benyújtása és a kijelölés, illetve annak jóváhagyása csak együttesen igazolja a kijelölt személy képviseleti jogosultságát. A kijelölés és annak megszüntetése az állami adó- és vámhatósággal szemben az erre irányuló nyilatkozat nyilvántartásba vételének napjától hatályos, melyről értesíti az adózót, az állandó meghatalmazott szervezetet és az érintett természetes személyt. Ezen rendelkezéseket a pénzügyi képviselő kijelölésére is megfelelően alkalmazni kell.
Az adószámlát érintő értesítések rendszere is megváltozott. Az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámlájának adónemenkénti egyenlegéről, valamint annak részletezéséről és az adószámlán fennálló tartozásai után felszámított és előírt, a naptári évre vonatkozóan ötezer forintot meghaladó késedelmi pótlékról évente egyszer, az ötezer forintos összeghatár átlépésével érintett hónapot követő hónap 20. napjáig az adózó részére elektronikus úton értesítést ad ki. Ezen értesítési feltételek hiányában az állami adó- és vámhatóság az adószámlán a naptári év utolsó napján fennálló, ötezer forintot meghaladó összegű tartozásról vagy túlfizetésről évente egyszer, a naptári évet követő év október 31-éig értesítést ad ki az adózó részére. Emellett, ha az adószámla tartozást vagy túlfizetést mutat, az önkormányzati adóhatóság ezer forintot meghaladó összegű tartozás vagy túlfizetés esetén minden év szeptember 10-ig az adózó adószámlájának adónemenkénti egyenlegéről, valamint annak részletezéséről és a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról küld az adózó részére értesítést.
Azon korábbi szabályt, hogy az adózó – kérésére – a feltételes adómegállapítás intézése során meghallgatható, 2025. augusztus 1-jétől felváltja a feltételes adómegállapítás iránti kérelem benyújtása előtti előzetes konzultáció lehetősége. Az előzetes konzultáció során az adózó és az adópolitikáért felelős miniszter előzetesen egyeztethet a kérelem alapjául szolgáló ügylet tényállásáról, az adókötelezettségre vagy annak hiányára vonatkozó, tervezett, konkrét kérdésekről, továbbá a feltételes adómegállapításhoz kapcsolódó eljárási kérdésekről. Az előzetes konzultáció eredménye azonban az adózót vagy az adópolitikáért felelős minisztert az adó feltételes megállapítására irányuló eljárásban nem köti. Az ez irányú kérelemhez csatolni kell az ügyletet bemutató részletes előkészítő anyagot, az előzetes konzultáció díjának megfizetését igazoló dokumentumot és az eljáró szakmai képviselő e jogosultságának igazolását.
