Ugrás a fő tartalomhoz

Új működési keretek a termelői vezetékek közös használatára – A VET rendelkezései nyomán megjelentek a MAVIR Üzemi Szabályzat részletszabályai

Idén január 1-én hatályba lépett a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) módosítása, amelynek célja a meglévő hálózati csatlakozási kapacitások hatékonyabb kihasználásának elősegítése, a megújuló energiaforrásokat hasznosító beruházások ösztönzése, valamint a naperőművekhez kapcsolódó energiatárolók telepítésének előmozdítása volt. A módosítás meghatározta azokat a jogi kereteket, amelyek mentén a jövőben megvalósulhat a termelői vezetékek és a csatlakozási pontok közös használata különböző természetes vagy jogi személyek által tulajdonolt termelő egységek között (ún. kolokáció)., valamint a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozottságát is erősíti.

Termelői vezeték megosztása

A már lekötött kapacitások hatékonyabb kihasználása érdekében a VET módosítás rendelkezéseket tartalmaz a termelői vezeték és a csatlakozási pont közös használatára vonatkozóan. A közelmúltbeli jogszabálymódosítások (a technológiaváltás szabályainak rögzítése érdekében) szerint eddig is csatlakoztatható volt több erőmű, tároló azonos csatlakozási ponton a hálózatra akár betáplálási céllal is, azonban ezek a szabályok egyrészt számos problémát vetettek fel főként a teljesítménykorlátozásokkal kapcsolatban, másrészt nem tették lehetővé, hogy a termelői vezetékre több olyan erőmű vagy több villamosenergia-tároló csatlakozzon, amelyeknek nem ugyanaz a természetes vagy jogi személy a tulajdonosa. Az ilyen azonos helyszínen, azonos csatlakozási ponton megvalósuló együttműködések, az ún. delokáció elterjedése érdekében a VET meghatározza azokat az alapvető kötelezettségeket, amelyeket a feleknek az együttműködésük érdekében teljesíteniük kell. A felek által kötendő megállapodás minimális tartalmi elemeit pedig a VET Vhr határozza meg. E tekintetben az alábbi jelentősebb rendelkezéseket szükséges kiemelni: Az új szabályok alapján a feleknek a termelői vezeték és a csatlakozási pont közös használatára vonatkozó megállapodásukat a MEKH-nek be kell jelenteniük, valamint a törvény hatályba lépését követően létesült közös termelői vezetéket, illetőleg a korábban létesült, de később közös használatba került termelői vezetéket a MEKH-nek nyilvántartásba kell vennie. Az adott jogi személy a nyilvántartásba történő bejegyzés napjától minősül termelői vezeték üzemeltetőnek.

A tavalyi évben életbelépett technológiaváltást lehetővé tevő szabályok egyik sarkalatos előírása, hogy az azonos csatlakozási pont mögötti erőművek, tárolók egy időben rendelkezésre álló együttes teljesítménye nem haladhatja meg az adott csatlakozási ponton rendelkezésre álló betáplálási teljesítményt, abban az esetben sem, ha a rendelkezésre álló teljesítőképességek ezt műszakilag lehetővé tennék. A gyakorlatban ezt a külön mérési pontok, a menetrendezés, (az azonos mérlegkörbe tartozás biztosítják). Ha az erőmű vagy tároló túllépi az engedélyezett betáplálási kapacitást, a MEKH szankciókat alkalmazhat, beleértve pénzbírság kiszabását is.

Ezen felül az Elosztói Szabályzatok 2025 februárjában módosultak, egységes kötbérszabályozást vezetve be a betáplálási teljesítmény túllépése esetére.

Ezek a szankciók a kapacitáskorlátok betartását, valamint az energiahálózat stabilitásának és integritásának fenntartását szolgálják, ezért fokozott ellenőrzésre számíthatnak a termelők és tároló üzemeltetők ezen a területen.

A MAVIR most április 1-jén hatálybalépett Üzemi Szabályzatának rendelkezései:

A kolokációs igénybejelentésre a technológiaváltó igénybejelentésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az igénybejelentés benyújtásakor az igénybejelentők az alábbiakat is kötelesek csatolni:

  • Nyilatkozatokat arra vonatkozóan, hogy
    • a közös termelői vezeték használatára vonatkozó megállapodásukat a MEKH-nek bejelentették,
    • a rendszerhasználati díjakat az igénybejelentők egymás között hogyan számolják el, vagy az eredeti és az új igénybejelentő önállóan számol-e el az elosztói engedélyessel,
    • a csatlakozási ponton igénybe vehető rendelkezésre álló teljesítményt hogyan kívánják közösen igénybe venni, különös tekintettel a betáplálási teljesítményi korlátokra,
  • a megvalósítani tervezett új berendezés termelői vezetéki kapcsolódási pontját és a közösen használt csatlakozási pontot is tartalmazó, az igénybejelentésre kiadandó MGT elkészítésére alkalmas egyvonalas rajzot,
  • amennyiben a termelői vezeték üzemeltetője nem azonos a rendszerhasználóval, külön nyilatkozatok szükségesek az üzemeltetés biztonságosságáról és a használati jogosultságról.

Új elem még a MAVIR Üzemi Szabályzatban az időpontmódosító igénybejelentés

Az új Üzemi Szabályzat pontosan rögzíti, hogy miként és milyen feltételekkel lehet a korábban kiadott MGT vagy csatlakozási szerződés szerinti „korlátozásmentes” csatlakozási időponthoz képest korábbi, de hálózati szempontból korlátozott időszakban igénybe vehető csatlakozást kérni.

A szabályozás naptári hónapokra bontva rögzíti a kizárt nappali időszakokat, amelyekben a betáplálás műszakilag nem engedélyezett, és előírja, hogy a hálózati engedélyes e kizártságot – szükség esetén – a nappali időszakon kívülre is előírhatja, amennyiben hálózati körülmények indokolják.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hálózati engedélyes által megállapított közvetlen csatlakozási beruházások határidejének csökkentése nem igényelhető! Az Időpontmódosító Igénybejelentés nem irányulhat a csatlakozási szerződés, vagy az MGT szerinti a csatlakozási kapacitás módosítására.

Az időpontmódosító igénybejelentésnek a csatlakozási szerződés, illetve MGT szerinti határidőket nem érinti, azokra nézve halasztó hatálya nincs.

Lehetőségek és kockázatok a közösen használt termelői vezetékek vonatkozásában

Annak ellenére, hogy a VET módosítása és az Üzemi Szabályzat új rendelkezései egyértelműen kijelölik az új típusú együttműködések irányát, számos gyakorlati kérdés még mindig tisztázásra vár. Ezek közé tartoznak a következők:

  • a közösen használt termelői vezetékek esetén felmerülő felelősségi viszonyok (például: betáplálási kapacitás túllépése esetén érvényesített kötbérért, kiszabott bírságért való felelősség)
  • a teljesítménykorlátozások műszaki és menetrendi kezelhetősége,
  • a partnerkockázatok kezelése, különösen csőd, felszámolás vagy jogutódlás esetén,
  • valamint a projektek finanszírozhatóságának kérdése, különös tekintettel az eddig ismeretlen hitelezői elvárásokra.

A részletszabályok jelenlegi formájukban nem minden esetben nyújtanak kellő garanciát ezekre a kérdésekre. Ezért különösen fontos, hogy a felek közötti együttműködés jogi keretei kellően alaposak és hosszú távon működőképesek legyenek.

Jogi támogatás az új típusú projektek biztonságos megvalósításához

A fentiek alapján minden olyan beruházó, aki közösen használt csatlakozási ponton történő fejlesztést tervez, jól teszi, ha már a tervezés korai szakaszában jogi tanácsadóhoz fordul. Ügyvédi irodánk szakértői az energiajogi szakterületen széleskörű tapasztalattal rendelkeznek, és teljes körű támogatást nyújtanak a projektek:

  • strukturálásában,
  • szerződéses feltételeinek kialakításában,
  • a jogszabályi megfelelés biztosításában,
  • valamint a hosszútávon stabil és finanszírozható működés megalapozásában.

Hasznosnak találja a tartalmat?

Köszönjük visszajelzését