Idén január 1-én hatályba lépett a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) módosítása, amelynek célja a meglévő hálózati csatlakozási kapacitások hatékonyabb kihasználásának elősegítése, a megújuló energiaforrásokat hasznosító beruházások ösztönzése, valamint a naperőművekhez kapcsolódó energiatárolók telepítésének előmozdítása volt. A módosítás meghatározta azokat a jogi kereteket, amelyek mentén a jövőben megvalósulhat a termelői vezetékek és a csatlakozási pontok közös használata különböző természetes vagy jogi személyek által tulajdonolt termelő egységek között (ún. kolokáció)., valamint a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozottságát is erősíti.
A már lekötött kapacitások hatékonyabb kihasználása érdekében a VET módosítás rendelkezéseket tartalmaz a termelői vezeték és a csatlakozási pont közös használatára vonatkozóan. A közelmúltbeli jogszabálymódosítások (a technológiaváltás szabályainak rögzítése érdekében) szerint eddig is csatlakoztatható volt több erőmű, tároló azonos csatlakozási ponton a hálózatra akár betáplálási céllal is, azonban ezek a szabályok egyrészt számos problémát vetettek fel főként a teljesítménykorlátozásokkal kapcsolatban, másrészt nem tették lehetővé, hogy a termelői vezetékre több olyan erőmű vagy több villamosenergia-tároló csatlakozzon, amelyeknek nem ugyanaz a természetes vagy jogi személy a tulajdonosa. Az ilyen azonos helyszínen, azonos csatlakozási ponton megvalósuló együttműködések, az ún. delokáció elterjedése érdekében a VET meghatározza azokat az alapvető kötelezettségeket, amelyeket a feleknek az együttműködésük érdekében teljesíteniük kell. A felek által kötendő megállapodás minimális tartalmi elemeit pedig a VET Vhr határozza meg. E tekintetben az alábbi jelentősebb rendelkezéseket szükséges kiemelni: Az új szabályok alapján a feleknek a termelői vezeték és a csatlakozási pont közös használatára vonatkozó megállapodásukat a MEKH-nek be kell jelenteniük, valamint a törvény hatályba lépését követően létesült közös termelői vezetéket, illetőleg a korábban létesült, de később közös használatba került termelői vezetéket a MEKH-nek nyilvántartásba kell vennie. Az adott jogi személy a nyilvántartásba történő bejegyzés napjától minősül termelői vezeték üzemeltetőnek.
A tavalyi évben életbelépett technológiaváltást lehetővé tevő szabályok egyik sarkalatos előírása, hogy az azonos csatlakozási pont mögötti erőművek, tárolók egy időben rendelkezésre álló együttes teljesítménye nem haladhatja meg az adott csatlakozási ponton rendelkezésre álló betáplálási teljesítményt, abban az esetben sem, ha a rendelkezésre álló teljesítőképességek ezt műszakilag lehetővé tennék. A gyakorlatban ezt a külön mérési pontok, a menetrendezés, (az azonos mérlegkörbe tartozás biztosítják). Ha az erőmű vagy tároló túllépi az engedélyezett betáplálási kapacitást, a MEKH szankciókat alkalmazhat, beleértve pénzbírság kiszabását is.
Ezen felül az Elosztói Szabályzatok 2025 februárjában módosultak, egységes kötbérszabályozást vezetve be a betáplálási teljesítmény túllépése esetére.
Ezek a szankciók a kapacitáskorlátok betartását, valamint az energiahálózat stabilitásának és integritásának fenntartását szolgálják, ezért fokozott ellenőrzésre számíthatnak a termelők és tároló üzemeltetők ezen a területen.
A kolokációs igénybejelentésre a technológiaváltó igénybejelentésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az igénybejelentés benyújtásakor az igénybejelentők az alábbiakat is kötelesek csatolni:
Az új Üzemi Szabályzat pontosan rögzíti, hogy miként és milyen feltételekkel lehet a korábban kiadott MGT vagy csatlakozási szerződés szerinti „korlátozásmentes” csatlakozási időponthoz képest korábbi, de hálózati szempontból korlátozott időszakban igénybe vehető csatlakozást kérni.
A szabályozás naptári hónapokra bontva rögzíti a kizárt nappali időszakokat, amelyekben a betáplálás műszakilag nem engedélyezett, és előírja, hogy a hálózati engedélyes e kizártságot – szükség esetén – a nappali időszakon kívülre is előírhatja, amennyiben hálózati körülmények indokolják.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hálózati engedélyes által megállapított közvetlen csatlakozási beruházások határidejének csökkentése nem igényelhető! Az Időpontmódosító Igénybejelentés nem irányulhat a csatlakozási szerződés, vagy az MGT szerinti a csatlakozási kapacitás módosítására.
Az időpontmódosító igénybejelentésnek a csatlakozási szerződés, illetve MGT szerinti határidőket nem érinti, azokra nézve halasztó hatálya nincs.
Annak ellenére, hogy a VET módosítása és az Üzemi Szabályzat új rendelkezései egyértelműen kijelölik az új típusú együttműködések irányát, számos gyakorlati kérdés még mindig tisztázásra vár. Ezek közé tartoznak a következők:
A részletszabályok jelenlegi formájukban nem minden esetben nyújtanak kellő garanciát ezekre a kérdésekre. Ezért különösen fontos, hogy a felek közötti együttműködés jogi keretei kellően alaposak és hosszú távon működőképesek legyenek.
A fentiek alapján minden olyan beruházó, aki közösen használt csatlakozási ponton történő fejlesztést tervez, jól teszi, ha már a tervezés korai szakaszában jogi tanácsadóhoz fordul. Ügyvédi irodánk szakértői az energiajogi szakterületen széleskörű tapasztalattal rendelkeznek, és teljes körű támogatást nyújtanak a projektek: