Liechtenstein: kibertámadás érte a tényleges tulajdonosi nyilvántartást

2026 júliusának végén kibertámadás érte a liechtensteini Igazságügyi Hivatalt, amelynek során a tényleges tulajdonosok nyilvántartása (VwbP) is célponttá vált. A VwbP-t Lichetenstein 2021-ben vezette be a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni szabályozás részeként. A VwbP az egyes jogi entitások tényleges tulajdonosaira vonatkozó adatokat tartalmazza. 

A támadás július 29-ről 30-ra virradó éjszaka történt, az ismeretlen elkövetők mintegy 31 000 jogi entitás adatairól szereztek másolatot, az érintett körbe társaságok, alapítványok és bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok is tartoznak. 

A jelenlegi információk szerint a támadók hozzáfértek a nyilvántartás adataihoz, de nincs arra utaló jel, hogy az adatokat módosították vagy törölték volna. 

Kiszivárgott adatok

A VwbP-ben a tényleges tulajdonos neve, születési dátuma, állampolgársága és lakhelyének országa szerepelhet. A liechtensteini kormány tájékoztatása szerint lakcímek, telefonszámok és pénzügyi adatok – például bevétel, vagyoni érték vagy osztalék – nem szerepelnek a nyilvántartásban.

A kiszivárgott adatok ennek ellenére érzékenyek lehetnek. Már önmagában az is értékes információ, ha ismertté válik, hogy egy adott személy milyen liechtensteini társasághoz, alapítványhoz vagy bizalmi vagyonkezelési struktúrához kapcsolódik, és ez más forrásokból származó információkkal kombinálva célzott visszaélésekre is lehetőséget adhat. 

Magyar érintettség

A VwbP nem kizárólag Liechtensteinben élő személyek adatait tartalmazza. Magyarországon élő vagy magyarországi kötődéssel rendelkező személyek is szerepelhetnek a nyilvántartásban, ha valamely liechtensteini jogi struktúrához tényleges tulajdonosként vagy más releváns minőségben kapcsolódnak.

Magyar szempontból különösen az alapítványi és bizalmi vagyonkezelési struktúrák lehetnek érdekesek – ugyanis egy liechtensteini alapítvány mögött például állhat magyarországi adóügyi illetőségű alapító vagy kedvezményezett, de ugyanígy kapcsolódhat az alapítványhoz magyarországi társaság vagy vagyonelem. Hasonlóan, egy bizalmi vagyonkezelési jogviszonyban is lehet magyarországi illetőségű vagyonrendelő vagy kedvezményezett.  

Egy liechtensteini alapítvány vagy bizalmi vagyonkezelési jogviszony önmagában nem jelent jogellenességet vagy adózási problémát, amennyiben annak kialakítása és működése megfelel az alkalmazandó jogszabályoknak. 

Svájc – lehetséges célpont

Érdekesség, hogy a Financial Times-ban megjelent cikk szerint a fenti kibertámadás hatására a Svájcban 2026. október 1. napján élesedő tényleges tulajdonosi nyilvántartás bevezetésének elhalasztását kérik a szakmai szolgáltatók. Álláspontjuk szerint a több mint 500,000 társaság és egyéb jogi entitás adatait egy helyen tároló platform meglehetősen attraktív célpont lehet a kiber-bűnözők számára.

Az ottani nyilvántartást már több mint 3 éve fejlesztik, amellyel összefüggésben a svájci bankárok egyesülete már többször is felhívta a figyelmet az adatvédelem és kiberbiztonság jelentőségére. Különösen érzékeny kérdés ez egy olyan országban, amely a globális nagy vagyonok diszkrét, és biztonságos őrzésének helyszínéül szolgál.

https://www.ft.com/content/4822389d-5bb2-4e31-a627-bcda849630c8?syn-25a6b1a6=1

Mit tehetnek az érintettek?

A liechtensteini kormány tájékoztatása szerint az érintett személyeket a nyilvántartásban rögzített entitásokon keresztül fogják értesíteni.

Azok a magyar magánszemélyek, akik egy liechtensteini alapítványhoz vagy bizalmi vagyonkezelési jogviszonyhoz kapcsolódnak, érdemes lehet felvenniük a kapcsolatot az illetékes kapcsolattartóval annak megállapítása érdekében, hogy érintettek-e a kibertámadásban, illetve a hozzájuk kapcsolódó információk az illetéktelenül megszerzett adatok között szerepeltek-e.

A liechtensteini kormány az incidenssel kapcsolatos kérdések megválaszolására külön információs e-mail címet hozott létre: vwbpfragen@llv.li – Liechtensteini Igazságügyi Hivatal