If we have selected the wrong experience for you, please change it above.
A Pénzügyminisztérium társadalmi egyeztetés keretében közzétette a vagyonadóról szóló törvény tervezetét: az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyon után évente 1 százalékos – a 100 milliárd forintot meghaladó adóalaprész után 1,5 százalékos – adót kell fizetni.
A Deloitte Private szakértői ebben a rövid összefoglalóban az új adónem legfontosabb elemeit mutatják be: kiket érint az adó, mi tartozik az adóköteles vagyonba, hogyan kell az egyes vagyonelemeket értékelni, és milyen határidőkkel kell számolni.
A vagyonadó nettó vagyonadó: az adóalany vagyonelemeinek összesített értékéből le kell vonni a törvény szerint elismert tartozásokat, és az így kapott nettó vagyon egymilliárd forintot meghaladó része után kell az adót megfizetni. A vagyonok tehát egymilliárd forintos értékhatárig mentesek a vagyonadó alól.
|
Paraméter |
Szabály |
|---|---|
|
Adómérték |
az adóalap 1%-a 100 milliárd forintig, az ezt meghaladó részének 1,5%-a |
|
Adómentes határ |
1 milliárd forint adóalanyonként, figyelemmel a kapcsolt szabályokra is |
|
Fordulónap |
a tárgyév utolsó napja (december 31.) |
|
Hatálybalépés |
2026. december 15. |
|
Első adóév |
2026 - hatálybalépést követően |
|
Bevallás és befizetés |
a tárgyévet követő év augusztus 31-ig |
Az első fordulónap 2026. december 31., az első bevallási és fizetési határidő 2027. augusztus 31.
Az adókötelezettség terjedelmét az illetőség határozza meg. A belföldi illetőségű magánszemély teljes – belföldi és külföldi – vagyona után adóköteles, a külföldi illetőségű magánszemély pedig a Magyarországon fekvő ingatlanai és az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogai, valamint a magyar társaságokban és a magyarországi ingatlanvagyonnal rendelkező külföldi társaságokban fennálló részesedései után.
A belföldi illetőség fogalma a személyi jövedelemadóból ismert fogalomnál tágabb: a vagyonadó alkalmazásában belföldi illetőségű az a magyar állampolgár is, aki más állampolgársággal is rendelkezik, akkor is, ha Magyarországon nincs lakóhelye. Kivétel, ha legalább 10 éve életvitelszerűen külföldön él.
A törvénytervezet további kivételt tesz a kiküldött külföldi munkavállalók esetében a munkavégzés első 5 évére, valamint a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, a tárgyévben 183 napnál kevesebbet Magyarországon tartózkodó külföldiek esetében.
A közös tulajdonban álló vagyont a tulajdoni hányad szerint, a házastársi vagyonközösségbe tartozó vagyont elsődlegesen a házassági vagyonjogi szerződés, ennek hiányában főszabály szerint egyenlő arányban kell figyelembe venni; a valamelyik házastárs nevén nyilvántartott vagyonelemekről a házastársak közös nyilatkozattal dönthetnek. A kiskorú gyermek vagyona a szülői felügyeletet gyakorló szülő adóalapját növeli, kivéve az örökölt és a saját keresményből szerzett vagyont, amely a gyermek saját adóalapjába tartozik.
A tervezet a bizalmi vagyonkezelésben (BVK) kezelt vagyont, a magánalapítványt, valamint az ezekkel azonos vagy hasonló rendeltetésű külföldi konstrukciókat – például a trustokat – önálló adóalanyként, „vagyonkezelési adóalanyként” adóztatja. A vagyonkezelési adóalany vagyonát a vagyonrendelő, az alapító és a kedvezményezett vagyonától elkülönülten kell figyelembe venni, és rá is az egymilliárd forintos adómentes vagyonrész és a magánszemélyekre irányadó adómérték vonatkozik. Az azonos vagyonrendelőhöz, illetve egymás hozzátartozóinak minősülő vagy kapcsolt vállalkozási viszonyban álló vagyonrendelőkhöz köthető vagyonkezelési adóalanyok adóalapját az értékhatár meghatározásánál együtt kell figyelembe venni.
A magyar jog szerint létrejött, illetve a Magyarországról irányított konstrukciók teljes vagyonuk után, a külföldi konstrukciók – a külföldi magánszemélyekhez hasonlóan – magyarországi ingatlanaik és magyar társasági részesedéseik, valamint a magyarországi ingatlanvagyonnal rendelkező külföldi társaságokban fennálló részesedéseik adókötelesek. Ha bármely vagyonrendelő vagy alapító belföldi illetőségű magánszemély, a javaslat– ellenkező bizonyításig – vélelmezi, hogy a konstrukció tényleges irányítási helye Magyarországon van. A vagyonkezelési adóalanyoknak a törvény hatálya alá kerülésüket 30 napon belül be kell jelenteniük az adóhatóságnak.
A már működő bizalmi vagyonkezelési konstrukciók és magánalapítványok bejelentési határideje a tervezet alapján 2027. január 14. (a tervezett hatálybalépéstől számított 30 nap).
A törvény a vagyont tágan határozza meg: ide tartozik az adóalany valamennyi, pénzben kifejezhető értékkel rendelkező vagyoneleme – így különösen az ingatlanok, a társasági részesedések, az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök, a bankszámlák és követelések, a befektetési nemesfémek, az ingóságok (ideértve a műtárgyakat és a járműveket), a kriptoeszközök, a biztosítási szerződésen alapuló jogok, a vagyoni értékű jogok és az opciók.
Az adóalapot csak meghatározott tartozások csökkentik: a jogszabályon vagy hatósági, bírósági határozaton alapuló tartozások, valamint a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy ezzel egyenértékű külföldi okiratba foglalt hitel- és kölcsöntartozások. Külföldi illetőségű adóalanynál csak az adóköteles vagyonelemhez közvetlenül kapcsolódó tartozás vonható le.
Magánszemélyeknél nem kell figyelembe venni a személyes használatú ingó dolgokat és az ingatlan szokásos berendezési és felszerelési tárgyait. Kivételt jelentenek – és így adókötelesek – a 3 millió forint egyedi értéket meghaladó műtárgyak, gyűjtemények és ékszerek, valamint a 10 millió forint egyedi értéket meghaladó járművek. Az egyéni vállalkozói vagy őstermelői tevékenységhez használt ingóságok teljes értékét figyelembe kell venni.
A törvény vagyonelem-típusonként eltérő, részletes értékelési szabályokat ír elő. A főbb szabályok:
|
Vagyonelem |
Értékelés |
|---|---|
|
Tőzsdei részesedés |
tőzsdei záróárfolyam (jelentős eltérés esetén az utolsó 30 nap átlagára) |
|
Tőzsdén kívüli részesedés |
a saját tőke és a hozamérték alapján, törvényi képlet szerint |
|
Belföldi ingatlan |
korábbi ügyleti érték (szükség esetén indexálva), a NAV tömeges értékelési modellje vagy független értékbecslés |
|
Külföldi ingatlan |
szerzési érték, évente 3 százalékkal vagy a törvényben meghatározott értékkel indexálva |
|
Ingóság, műtárgy |
szokásos piaci érték |
|
Bankszámla, követelés |
egyenleg, illetve tőkeösszeg |
|
Befektetési nemesfém |
nemzetközi referenciaár alapján |
|
Befektetési jegy |
nettó eszközérték |
|
Kriptoeszköz |
platform szerinti záróárfolyam |
A tőzsdén nem jegyzett részesedések értékét a saját tőke és a kétszeres súllyal figyelembe vett hozamérték adja.
A belföldi ingatlanok értéke a korábbi ügyleti érték indexálásával, a NAV-modell vagy független értékbecslés alapján állapítható meg.
A tőzsdén nem jegyzett társaságok részesedéseinek értékét egy svájci mintát követő képlet adja, amely a társaság saját tőkéjét és – kétszeres súllyal – az utolsó három év adózott eredményéből számított hozamértéket veszi figyelembe:
Érték = [(saját tőke + 2 × hozamérték) ÷ 3] × tulajdoni hányad
Holdingtársaságoknál a hozamérték nem számít, az újonnan alapított társaságoknál pedig az első három évben főszabály szerint nulla. Az 500 millió forintot meghaladó saját tőkéjű társaságoknál a saját tőkét a befektetett ingatlanok, részesedések és értékpapírok könyvvizsgáló által felülvizsgált “rejtett tartalékával” (azaz a piaci érték és a könyv szerinti érték közti különbséggel) növelni kell. Kisebbségi részesedésnél az érték 25, illetve 30 százalékkal csökkenthető, különleges jogok vagy hiányzó beszámolóadatok esetén pedig független cégértékelés is alkalmazható.
A független cégértékelés alkalmazhatóságát a javaslat más esetekben is engedélyezi, mintegy a piaci érték megállapítását más módszerek hiányában vagy azokkal szemben szolgáló, egyedi körülményeket is figyelembe vevő módszertanként.
Ingatlanok
A belföldi ingatlanok értékét a törvény által meghatározott sorrendben kell megállapítani: elsődlegesen a korábbi ügyleti érték – szükség esetén lakásnál az MNB, termőföldnél és más ingatlanoknál a KSH árindexével indexálva –, ezt követően a NAV tömeges értékelési modellje, végül független értékbecslés alapján. Ha az adóalany szabályszerű független értékbecslést alkalmaz, és a NAV utóbb magasabb értéket állapít meg, az adókülönbözet után adóbírság és késedelmi pótlék nem szabható ki.
Az adót önadózással kell megállapítani, bevallani és megfizetni. A fizetendő adóból levonható az adóalapban figyelembe vett vagyonelemek után megfizetett helyi adó, gépjárműadó, valamint ezek külföldi megfelelője, továbbá a kötelezően igénybe vett értékelés díjának 50 százaléka, legfeljebb 2 millió forint. Kérelemre fizetési halasztás vagy részletfizetés engedélyezhető. Az adóalany a megfizetett adó 5 százalékáról a Nemzeti Együttműködési Alap javára rendelkezhet.
Az 500 millió forintot meghaladó saját tőkéjű belföldi társaságok a beszámoló elfogadását követő 30 napon belül tájékoztatják tulajdonosaikat és az adóhatóságot a rejtett tartalékokra vonatkozó, könyvvizsgáló által felülvizsgált adatokról.
|
Időpont |
Esemény |
|---|---|
|
2026. december 15. |
A törvény hatálybalépése |
|
2026. december 31. |
Az első fordulónap |
|
2027. január 14. |
A már működő belföldi vagyonkezelési adóalanyok bejelentési határideje |
|
2027. augusztus 31. |
A 2026-os adóév vagyonadójának bevallása és megfizetése |
A vagyonadó bevezetésével a jövedelem- és fogyasztástípusú adók mellett a vagyon is önálló adótípussá válik Magyarországon. Az új adónem az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonnal rendelkező magánszemélyeket, valamint a bizalmi vagyonkezelésben és magánalapítványokban kezelt vagyont érinti, vagyonelem-típusonként eltérő értékelési renddel és új adatszolgáltatási kötelezettségekkel.
Az első fordulónapig rövid idő áll rendelkezésre: a vagyonelemek feltérképezése, az értékeléshez szükséges adatok és dokumentumok összegyűjtése, valamint a vagyonkezelési adóalanyok bejelentése a hatálybalépést követően rövid határidőn belül esedékes.
A Deloitte Private szakértői készséggel állnak rendelkezésére a vagyonadó-kötelezettség felmérésében, a vagyonelemek értékelésében, valamint a bizalmi vagyonkezelési konstrukciókat, vagyonkezelő alapítványokat és családi vállalkozásokat érintő kérdésekben