Deloitte BSI: Mi van a mérleg mögött?

A Deloitte Business Sentiment Index (DBSI) mutatója Közép-Európa üzleti kilátásairól és a régióban uralkodó üzleti hangulatról, bizalomról ad rendszeres jelentést, valamint olyan személyek előrejelzéseit tartalmazza, akik nem csak vállalatuk, hanem országuk - Lengyelország, Magyarország, Horvátország, Cseh Köztársaság, Románia és Szlovákia - nemzetgazdasági teljesítményére is befolyással vannak.

A mutató nem statisztikákra és mérlegadatokra, hanem olyan befolyásos felsővezetők emberi reakcióira és véleményére épülő előrejelzés, akik nem csak vállalatuk sikerének, hanem az egyes nemzetgazdaságok, valamint az egész régió talpraállásának és új növekedési irányának tekintetében alapvető fontosságú szerepet töltenek be. Megállapításaink jelentős különbségeket mutatnak a vizsgált országok kilátásai között, ami jelzi annak fontosságát, hogy a válságból való kilábalást országonként vizsgáljuk.

Megállapítások

Gazdasági kilátások: Az első mutató szerint a közép-európai vállalatvezetők nagyon óvatosan fogalmaznak az általános gazdasági kilátások tekintetében. 40%-uk gondolja úgy, hogy a gazdaság tovább fog romlani, és egynegyedük szerint várható csak javulás.

Horvátországban a vállalatvezetők 90%-a szerint várható további gazdasági visszaesés. Lengyelországban azonban a vezetők nagyon optimisták a gazdaság alakulását illetően (50%-uk szerint várható javulás). A lengyel vezetők következetesen pozitív válaszokat adtak kérdéseinkre, ezzel is alátámasztva, hogy Lengyelország jobban viseli a gazdasági válságot, mint a régió más országai.

Vállalati kilátások: A cégek kilátásairól pozitívabb visszajelzések érkeztek, mint az általános gazdasági helyzetről. A vezetők 46%-a optimistán tekint vállalata jövőjébe, 15%-uk adott hangot negatív megérzéseinek. Az egyes vállalatok kilátásai tekintetében is Lengyelország volt a legoptimistább (77%), ezután következett Szlovákia (57%), majd Magyarország (49%).

Munkaerő: A vállalatvezetők 52%-a szerint az alkalmazottak száma nem fog változni az elkövetkezendő évben. E stabilitás tekintetében is a lengyel vezetők a legmagabiztosabbak (a megkérdezettek 61%-a gondolta így). A legnegatívabb válaszok Horvátországból érkeztek, itt a vezetők 55%-a vélekedett úgy, hogy alkalmazottaik száma csökkenni fog.

Uniós források elérhetősége: A válaszadók egynegyede szerint az uniós források viszonylag könnyen vagy könnyen elérhetők, azonban kétszer ennyien vélik úgy (kb. 52%), hogy azokhoz meglehetősen nehéz vagy nagyon nehéz hozzáférni. Az uniós támogatások elérhetőségének megítélése tekintetében Románia és Szlovákia bizonyult a legpesszimistábbnak.

Jelszó az elővigyázatosság

Bizakodásra ad okot, hogy a Deloitte első Business Sentiment Index felmérése szerint - mely hat közép-európai ország legnagyobb vállalatainál vezető szerepet betöltő tisztségviselők (CXO-k) véleményeinek és várakozásainak kutatáson alapuló elemzése - elővigyázatos optimizmus a jellemző.

Az első index közzététele, mely idén a Deloitte Régiós 500 jelentésébe is bekerült, nem is történhetett volna fontosabb időpontban: akkor, amikor a globális és regionális pénzügyi piacok egy turbulens időszak befejeztével végre magabiztosan tekinthetnek a jövőbe. A jelentés mintegy barométerként fog szolgálni, mely rendszeresen értékeli a Közép-Európa gazdaságának és legnagyobb vállalatainak jövőbeli irányát nagy mértékben befolyásoló személyek véleményét.

Nyilvánvaló, hogy a nemzetgazdaságok világszerte ilyen komoly összeomlás után nem fognak gyorsan visszaállni a növekedési pályára, sőt, számos közép-európai ország és vállalat számára az elsődleges feladat a talpraállás lesz. Majdnem egy évtizednyi intenzív fúziós és felvásárlási láz után, amikor a régió számos vállalata számára a növekedés, a piaci részesedés növelése, illetve az új országokba való belépés volt a prioritás, nem meglepő, hogy a megkérdezettek kétharmada az elkövetkező 12 hónap során nem készít semmilyen felvásárlási tervet.

Ennek a visszafogott időszaknak az egyik következménye, hogy egy ponton - egy újabb konjunktúraciklus kezdetén - ismét megnövekszik majd az érdeklődés a fúziók és felvásárlások iránt. Seres Béla, a Deloitte Közép-Európa pénzügyi tanácsadási osztályának vezető partnere így vélekedik: "A vállalatok hiteleik csökkentése érdekében valószínűleg fokozatosan leépítik a főtevékenységükön kívül eső üzletágakat, kivonulnak egyes országokból, vagy megszüntetnek bizonyos termékcsaládokat, ami majd ismét beindítja a fúziós és felvásárlási tevékenységet."

Egyformán látjuk?

Egy ilyen zűrzavaros év után nem meglepő módon általánosságban elmondható, hogy a megkérdezettek körülbelül háromnegyede szerint a gazdasági a helyzet a következő egy évben vagy tovább fog romlani, vagy stagnálni fog. Az elővigyázatos és pesszimista előrejelzésekkel ellentétben a felmérés alapján kiderült, hogy a vállalatvezetők saját cégeik kilátásaival kapcsolatban többé-kevésbé optimisták, csupán 15%-uk tekint negatívan a jövőbe.

A vizsgált országok közül Lengyelország a legoptimistább mind az ország gazdasági helyzete, mind pedig a vállalatok kilátásainak szempontjából. Lengyelországban a régió más országaival szemben változatlan szinten maradt a fogyasztói kereslet. Horvátország ellenben nagyon pesszimista a gazdaság jövőjét illetően (89,7% volt a negatív válaszok aránya).

Az eredményeink összességében azt támasztják alá, hogy bár a rövid távú (6 hónapos) kilátások tekintetében a vizsgált kérdések többségével kapcsolatban mélyen gyökerező pesszimizmus uralkodik az üzleti életben, biztos jelei mutatkoznak ezt a pesszimizmust lassan kiegyensúlyozó pozitív várakozásoknak is.

Statisztika

• A globális hitelválság ellenére a válaszadók majdnem háromötöde (57,9%-a) szerint még mindig jók a lehetőségek hitelfelvételre, egyötödük szerint pedig kifejezetten könnyen lehet hitelhez jutni.
• A megkérdezettek több mint fele tartja a fizetési feltételeket még mindig vállalhatónak, és több mint 45% biztonságosnak.
• A válaszadók majdnem fele (45,3%) szerint az árbevételek növekedni fognak a következő 12 hónap során.
• Több mint felük pozitívan (44% nagyon optimista) nyilatkozik az új termékek vagy szolgáltatások következő egy év során történő bevezetésével kapcsolatban.
• A globális tendenciával összhangban a foglalkoztatás mértékét is pesszimistán látják a vezetők: a megkérdezettek több mint fele (52,1%) szerint a foglalkoztatás szintje nagyjából változatlan marad, 31,6%-uk szerint pedig némileg csökkenni fog.
• A fúziók és felvásárlások gyakoriságát papírformának megfelelően meglehetősen alacsonyra becsülik a válaszadók: 60%-uk egyelőre nem tartja valószínűnek, hogy felvásárlást tervezzen.
  

Módszertan

Az első Deloitte Business Sentiment Index felmérést a hat legnagyobb közép-európai ország 190 vállalatának vezetői segítségével készítettük el. A DBSI Lengyelország, Magyarország, a Cseh Köztársaság, Románia és Szlovákia néhány legbefolyásosabb vállalatvezetőjének a véleményét értékeli. A felmérés eredményeit 2009-ben és 2010-ben rendszeresen, ezt követően pedig hathavonta adjuk ki. A vállalatvezetőket a következő témákban kérdeztük meg:

• gazdasági kilátások
• a vállalat pénzügyi perspektívái
• rendelkezésre álló hitelek
• szabályozási környezet
• fizetési határidők, eladások
• új termékek kifejlesztése
• foglalkoztatás
• befektetések
• fúziók és felvásárlások
• EU források (plusz kérdés)
  

Az általunk alkalmazott megközelítés

• 10-12 perces telefonos interjúkat készítettünk (a minta 95%-ában). Vezérigazgatókat és/vagy pénzügyi igazgatókat kérdeztünk meg anyanyelvükön vagy angol nyelven.
• Mintanagyság: N=190
• Terepmunka lebonyolításának időpontja: 2009. július 23. - 2009. augusztus 10.
• Az interjúkat a következő területek cégvezetőivel készítettük:
  autóipar, bankszektor, technológia, média és telekommunikáció, fogyasztási cikkek ipara, közlekedés, biztosítás, építőipar, energiaipar és nyersanyagipar.

Utolsó frissítés: