Ez a weboldal sütiket használ, hogy felhasználóbarát és személyre szabott szolgáltatásokat tudjon nyújtani látogatói számára. A weboldal böngészésekor engedélyezheti vagy blokkolhatja a sütik használatát. A sütikkel kapcsolatos további információkat, és a böngészőben történő beállításuk leírását a Deloitte Süti Útmutatóban találja.

könyvjelző Email Oldal kinyomtatása

A csalásfelderítés hiányosságai tüzelik a vállalati visszaéléseket

Megjelent a Deloitte legfrissebb, belső ellenőrzési gyakorlatokat vizsgáló felmérése

Budapest, 2013. április 11. – A Deloitte Magyarország második alkalommal végzett felmérést a hazai közép- és nagyvállalatok körében a belső ellenőrzés és compliance funkciók működését, aktuális napi kihívásait vizsgálva. A felmérésben a Deloitte a Belső Ellenőrök Magyarországi Szervezetének szakmai támogatásával belső ellenőrzési vezetőket kérdezett meg a munkájukat befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban.


Timothy Mahon, a Deloitte Zrt. Vállalati kockázatkezelési szolgáltatások üzletágának partnere elmondta:
A belső ellenőrzés működéséről, minőségéről, továbbá a visszaélésekről és azok kezeléséről korábban jellemzően nyugat-európai vagy még inkább tengerentúli statisztikák készültek csak, emiatt a Deloitte Zrt. még 2010-ben úgy döntött, hogy elindít egy rendszeresen ismétlődő felmérést a hazai belső ellenőrzési szakma bevonásával.

 

A belső ellenőrzés egy gyorsan növekvő fontosságú és elismert üzleti támogató terület, amely folyamatosan változó és növekvő komplexitású szabályozói és technológiai környezetben tevékenykedik. A szervezetek mára felismerték a teljesítménymérés (vagyis a hasonló szervezetek legjobb gyakorlatához történő viszonyítás) fontosságát, ennek segítségével menedzselve egyre összetettebb rendszereiket és folyamataikat.

 

A Deloitte felmérésének eredményei alapján a legfőbb belső ellenőrzési kihívásként az anyagi források és a megfelelő létszámú, megfelelően képzett humán erőforrás szűkösségét említették a vállalatok. Nehézségként jelölték meg a folyton változó üzleti környezethez való alkalmazkodást, és az ebből eredő új típusú kockázatok kezelését. További kihívást jelent a visszaélések felderítésének fejletlensége és gyenge hatékonysága, valamint az elégtelen kontrollkörnyezet.

 

A vállalatok fele nem alkalmaz bejelentővonalat

 

Pintér Adrienn, a Deloitte Zrt. Vállalati kockázatkezelési szolgáltatások üzletágának szenior menedzsere hozzátette: A válaszadók szerint (86%) az elégtelen kontrollkörnyezet, továbbá a csalásfelderítés gyenge minősége és hatékonysága az, ami elsősorban lehetővé teszi a csalást; kiváltó oka pedig elsősorban a pénzügyi nyereség elérésének célja, illetve az elégtelen bérszínvonal (94%). A válaszadók mindegyikénél működik belső ellenőrzés, közel negyedüknél (23%) önálló csalásfelderítési funkció, illetve 21 százalékuknál önálló compliance bizottság formájában is, további 65 százalékuknál pedig ezt a szerepet más szervezeti egység (pl. a belső ellenőrzés) látja el. Ahol van csalásmegelőzési funkció, ott átlagosan 2-3 erre a feladatra beosztott, dedikált munkatárssal látják el a feladatot. Mindössze 9 százalék az aránya a válaszadók között azon cégeknek, amelyek nem is tervezik a csalásmegelőzés és -felderítés funkció létrehozását.

 

A hatékony csalásfelderítés szempontjából kiemelten fontos eszköz lehet a vállalati bejelentővonal - a felmérés adatai szerint a visszaélésekre elsősorban bejelentés alapján (32%) derül fény. Meglepő, hogy ennek ellenére a megkérdezett vállalatoknak egyelőre csupán alig több mint felénél (52%) működtetnek bejelentővonalat, a válaszadók 42 százaléka pedig egyáltalán nem is tervezi a bejelentővonal bevezetését.

 

A belső ellenőrzés az esetek 85 százalékában helyi funkció, míg a csalásfelderítést az esetek 83 százalékában látják el helyben. Összehasonlítva a 2010-es felmérés adataival, a jelenlegi válaszadók esetében 8 százalékkal több azon vállalkozásoknak az aránya, ahol a belső ellenőrzési funkciót helyi szervezet látja el, míg 16 százalékkal többen látják el helyben a csalásfelderítési feladatokat.

 

A válaszadó szervezetek 84 százalékára jellemző, hogy az ellenőrzési funkciók költségvetése nem haladja meg az éves árbevételük 0,25 százalékát, míg a legutóbbi, vagyis 2010-es felmérés során ez az arány még kétharmad volt. 2013-ban mindössze egyetlen válaszadó esetében érte el az erre csoportosított költségvetés az árbevétel 1 százalékát.

 

Biztató, hogy az elemzés során az utolsó felméréshez viszonyítva komoly fejlődési út tapasztalható a belső ellenőrzés működését illetően. A belső ellenőrzési munkatársak között nőtt ugyanis a képesítéssel, minősítéssel rendelkezők száma, és a képzésre fordított napok számának növekedése is pozitívumnak értékelhető. Megfigyelhető továbbá a csalásmegelőzés és -felderítés funkciók tudatos fejlesztése, amellyel párhuzamosan jelentősen nőtt a belső ellenőrzési normáknak való megfelelés is – tette hozzá a Deloitte Zrt. szakértője.

 

A felmérésről bővebben:


A kérdőív a Belső Ellenőrök Magyarországi Szervezetével közösen készült. A kitöltésre meghívó alapján, a Deloitte által biztosított internetes felületen volt lehetőség. A felmérés és adatgyűjtés 2013. január-februárban zajlott; a Figyelő „Top 200” 2011-es kiadásában szereplő cégek, ügyfeleink, valamint BEMSZ tagok részvételével, összesen 250 cég mintegy 350 szakértőjének bevonásával. Felmérésünkbe a belső ellenőrzési és a csalásfelderítési vezetőket, valamint a compliance osztályok felelőseit vontuk be, illetve ahol erre nem volt lehetőség, ott a pénzügyi vezetőket, igazgatókat kérdeztük meg. Értékelhető választ több mint 70 esetben kaptunk, ami 28%-os részvételi arányt jelent.

Ide kattintva letöltheti a felmérés eredményeinek összefoglalóját.

 

Bemutatkoznak a Deloitte szakértői:

 

Timothy Mahon, Partner

Timothy Mahon a Deloitte CFO programjának magyarországi vezetője, a Vállalati kockázatkezelés üzletág partnere. Több mint húsz év tapasztalattal rendelkezik a számvitel, könyvvizsgálat és az üzletviteli tanácsadás területén. Karrierje során számos tőzsdei és nem tőzsdei multinacionális vállalat, illetve pénzintézet megbízásain dolgozott Közép- és Kelet-Európában, a FÁK-ban, az Egyesült Királyságban és a Közel-Keleten. Jelentős tapasztalattal rendelkezik az IFRS, UK GAAP, US GAAP számviteli standardok alkalmazásában, illetve magántőke-befektetések és az vállalati ingatlanügyletek területén.

 

Pintér Adrienn, Szenior menedzser

Pintér Adrienn a Deloitte Vállalati kockázatkezelési szolgáltatások üzletágának szenior menedzsere, a Belső ellenőrzési vezetők klubjának házigazdája. Több mint 8 éves tapasztalattal rendelkezik belső ellenőrzéssel, kockázatmenedzsmenttel kapcsolatos megbízások szakmai irányításában, valamint Sarbanes-Oxley vizsgálatok végrehajtásában. Adrienn részt vett számos vállalat belső ellenőrzési tevékenységének fejlesztésében, külső értékelésében, éves kockázatfelmérési folyamat elvégzésében, belső ellenőrzési kézikönyv és éves belső ellenőrzési munkaterv elkészítésében. Referenciái között szerepelnek a megfelelőségi (compliance) programok kialakításával és minőségbiztosításával, csalás megelőzési keretrendszer kidolgozásával kapcsolatos projektek és tanácsadási munkák.

Adrienn közgazdász végzettsége mellett nemzetközi belső ellenőri végzettséggel, CIA (Certified Internal Auditor) minősítéssel rendelkezik.


A Deloitte Zrt. 2011-ben az International Tax Review nemzetközi adózási szaklap döntésének értelmében az év adótanácsadó cége Magyarországon, 2012-ben pedig az év transzferár-tanácsadó cége Közép-Európában.

Utolsó frissítés: 

Kapcsolat

Név:
Tihanyi Kinga
Cégnév:
Deloitte Magyarország
Beosztás:
Marketing, kommunikáció és üzletfejlesztési menedzser
Telefon:
+36 1 428 6634
Email
ktihanyi@deloitteCE.com

Kapcsolódó oldalak

Kapcsolat: