Ez a weboldal sütiket használ, hogy felhasználóbarát és személyre szabott szolgáltatásokat tudjon nyújtani látogatói számára. A weboldal böngészésekor engedélyezheti vagy blokkolhatja a sütik használatát. A sütikkel kapcsolatos további információkat, és a böngészőben történő beállításuk leírását a Deloitte Süti Útmutatóban találja.

könyvjelző Email Oldal kinyomtatása

Utódlás az agrárszektorban: Égető kérdések

GOSZBudapest, 2013. március 1. – Az agrárszektor napjainkban komoly utódlási és tőkebevonási kihívásokkal néz szembe, ráadásul a vezetői generációváltás problémája Magyarországon egy hullámban jelentkezik – hangzott el a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és Deloitte Zrt. közös szervezésű konferenciáján, ahol az agráriparban működő vállatok legfontosabb kihívásait és azok lehetséges megoldásait mutatták be a szakértők.

Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárgazdaságért felelős államtitkára a konferenciát indító előadásában elmondta: "A magyar mezőgazdaság az aszályos időszakok ellenére is jól teljesít, az ágazat exportteljesítménye folyamatosan növekszik. A tavalyi évről rendelkezésre álló január-novemberi adatok szerint az export meghaladta a 7 milliárd eurót, ami 12,5 százalékos növekedést jelent a megelőző esztendő azonos időszakához képest. Ez a teljesítmény nagy részben az új piacok bekapcsolódásának, például a Kína, Oroszország és a Közel-Kelet felé végbement nyitásnak köszönhető."

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kormánynak kedvező pozíciót sikerült kiharcolnia az EU 2014-2020 közötti költségvetési időszakára vonatkozóan, mert bár a közös agrárpolitika támogatására szánt összeg csökkenni fog a következő években, a Magyarországnak jutó támogatás aránya nő. Hazánk több támogatást kap, mint amennyit be kell fizetnie, a következő időszakra nézve 25 milliárd eurós nettó pozícióval rendelkezik, ami Lengyelország és Románia mögött a harmadik legjobb az összes tagállam között. Az államtitkár hozzátette, hogy jelenleg részletes vita előtt áll az új földtörvény, amelyhez a kormány több, a hazai gazdaságok szempontjából fontos módosítási javaslat benyújtására készül. A javaslatok célja a vidéki foglalkoztatás növelése, a középbirtokok megerősítése, a saját munkavégzésen alapuló foglalkoztatás bővítése, és ezzel a hazai vállalkozások versenyképességének javítása.

Kihívások előtt a családi gazdaságok

Noha megbízható hazai statisztika nem áll rendelkezésre, a nemzetközi kutatások alapján kijelenthető, hogy a családi vállalkozások gazdasági szerepe jelentős. A fejlett gazdaságokban a teljes munkaerő több mint 50 százalékát ilyen vállalkozások kötik le, az egy főre jutó bevétel szempontjából pedig ez a vállalkozási forma igen hatékonynak nevezhető. A családi vállalkozások ráadásul konzervatívabb finanszírozási szerkezettel rendelkeznek, ami általában kisebb hitelállományt jelent.

A családi vállalkozások esetében kihívást jelent, hogy a társaságoknál könnyen összemosódhatnak a tulajdonosi és ügyvezetői szerepek, az erős információ-koncentráltság miatt pedig csökkenhet a szervezet átláthatósága. A cégek sok esetben nem rendelkeznek világos stratégiával, a növekedési fázisban lévő vállalatoknál pedig a külső (családon kívüli) menedzsment bevonása új, korábban ismeretlen feszültségekhez vezethet. Meghatározó szereppel bír a „családi állapot” is, figyelembe kell venni, hogy a családon belül ellentétes érdekek merülhetnek fel - ilyen környezetben az érzelmek gyakran háttérbe szoríthatják a racionális megfontolásokat, ami könnyen befolyásolhatja a működés hatékonyságát is.

Csűrös Balázs, a Deloitte Zrt. Pénzügyi tanácsadás üzletágának igazgatója kiemelte: „A családi vállalkozások esetén különösen fontos az utódlás kérdése, hiszen a vezetéssel járó feladatok és felelősségek átadása egy bonyolult folyamat, amely jelentős tervezést és előkészítést igényel. Az ilyen típusú cégek túlélési rátája becslések szerint 25 és 35 százalék között van az első generációváltásnál, és mindössze 15 százalék a másodiknál. A viszonylag rossz arány csak részben vezethető vissza arra, hogy az utódok eladják a vállalkozást, jelentős ugyanis azon esetek száma, amikor a vállalkozás az új vezetők felkészületlensége vagy tapasztalatlansága miatt válik működésképtelenné, és bukik el.”

Minden családi vállalkozásnak szüksége van egy átgondolt utódlási tervre. Ha a családon belül nincs kijelölt vezető-utód, akkor hatékony utódlási modell lehet a vezetés átadása egy, a menedzsmentből érkező megbízható partnernek, illetve egy külső stratégiai vagy pénzügyi befektetőnek. A tőkebevonás sikere több kulcskérdéstől függ, például attól, hogy sikerül-e megfelelően felkészíteni az adott szervezet menedzsmentjét az átmenetre, biztosítható-e a folyamatos működés és megteremthető-e a megfelelő transzparencia a szervezeten belül. Fontos, hogy maga a tulajdonos is megfelelő időt szánjon saját, személyes felkészülésére, hiszen a kontroll átadása nem egyszerű feladat, ennek során sokszor érzelmi kötődéssel is számolni kell.

Tömör László, a Budapest Bank agrárszakértője a konferencián elmondta: „Az agrárium jövője és így a szektorban végbemenő generációváltás stratégiai kérdés, ezért is tartottuk fontosnak a Budapest Banknál azt alaposabban megvizsgálni. Közelmúltban végzett kutatásunk eredménye szerint a cégek felénél már a következő 5-10 évben aktuálissá válik az utódlás, ugyanakkor a tulajdonosok többsége még nem szemelte ki utódját, és még kevesebben vannak, akik már el is kezdték a tudás átadást, holott ez több évet vesz igénybe. A családi vállalkozások vezetői valamelyest tudatosabbak ezen a téren: közel 70 százalékuk tudja már, hogy ki viszi tovább a céget. Ez azért kardinális szempont, mert a menedzsment felkészültsége a legfontosabb tényező, amely biztosítja a stabil, folyamatos működést és egyben a banki finanszírozhatóságot is. Ügyfeleink ezen a téren is számíthatnak tanácsainkra, sokan élnek is ezzel, és nem csak pénzügyi, de a menedzsmenttel kapcsolatos kérdésekben is kikérik a véleményünket.”

Szép Péter, a Deloitte Zrt. Üzletviteli tanácsadás üzletágának partnere előadásában elmondta: "A mezőgazdasági vállalkozásoknál mind az operatív irányítás, mind a stratégiai tervezés sikere szempontjából alapvető elvárás, hogy a szervezeten belüli információk áramlásának útja, azok összegyűjtésének, rendszerezésének és értékelésének módja megfelelően dokumentált legyen. A könyvelésből, illetve kontrollingból származó információk minden egyes üzleti döntés előkészítésénél létfontosságúak lehetnek, hiszen a vállalkozás bármilyen váratlan helyzetben, például egy kedvező felvásárlási lehetőség esetén is csak hiteles és naprakész adatokra támaszkodva tud jól reagálni. Külföldi terjeszkedés, vagy bármilyen külső tőkebevonás során a vállalkozásnak ugyancsak hitelesen kell bemutatnia tevékenységét, ehhez viszont mindenekelőtt jó önismeretre van szükség, tehát a cégnek megfelelő részletességgel önmaga felé is le kell tudnia írni a működését."

Fontos, hogy a vállalkozás tisztában legyen saját erősségeivel és gyengeségeivel, amiben nagy segítséget jelenthet egy jó kockázati térkép elkészítése. Egy ilyen térképen a vállalkozásnak a tevékenységén belül azokat a pontokat is meg kell jelölnie, amelyekben mindenképpen változtatásra van szükség. Ezeket a tényezőket fontosság szerint rangsorolnia kell, de az iparági legjobb gyakorlatok  figyelembe vételével a cégnek aszerint is mérlegelnie kell, hogy mely változtatások végrehajtásával érhető el a lehető legnagyobb árbevétel-növekedés.

Szép Péter

Partner, Üzletviteli tanácsadás

Deloitte, Szép PéterSzép Péter 2011-ben csatlakozott a Deloitte Zrt. Üzletviteli tanácsadás és kockázatkezelési szolgáltatások üzletágához. A szakember korábban számos üzleti folyamat-átalakítási projektben és CRM stratégia kialakításában vett részt, több hazai bank menedzsmentjében tevékenykedett felsővezetőként. Számos esetben töltött be vezető szerepet projektek irányításában, elsősorban stratégiai, termékfejlesztési és szervezetfejlesztési folyamat-átalakítási területen. Széleskörű tanácsadói tapasztalattal rendelkezik a biztosítási és telekommunikációs szektorban.

Csűrös Balázs

Igazgató, Pénzügyi tanácsadás

Deloitte, Csűrös BalázsCsűrös Balázs 1997-ben csatlakozott a Deloitte magyarországi irodájához.  Az elmúlt több mint 15 év során jelentős vállalati pénzügyi tapasztalatot szerzett a vállalatértékelés, a pénzügyi átvilágítás és az eladó illetve vevő oldali tranzakciós tanácsadás területén.

Utolsó frissítés: 

Kapcsolat

Név:
Tihanyi Kinga
Cégnév:
Deloitte Magyarország
Beosztás:
Marketing, kommunikáció és üzletfejlesztési menedzser
Telefon:
+36 1 428 6634
Email
ktihanyi@deloitteCE.com
Kapcsolat: